A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel az emberi életfolyamatokra a testen átfolyó áram van hatással, vizsgáljuk meg, mikor és miért kezd áram folyni a vezetékhez közeledő emberen keresztül. Tegyük fel, hogy a jó vezetőnek tekinthető emberi test 0 pontenciálon van; ez úgy valósítható meg, hogy a vezetékhez való közeledésnél szigeteletlenül érintkezik emberünk a földdel. Mivel váltóáramú vezetékről van szó (a nagyfeszültségű vezetékek szinte kizárólag ilyenek), a 0 potenciál és a vezeték között szinuszosan változó feszültség jelenik meg. Ezen feszültség effektív értéke a megadott 10 kV, ebből a csúcsfeszültség az összefüggés alapján kV. Mivel a váltóáram frekvenciája 50 Hz mondhatjuk, hogy ez a kV másodpercenként 100-szor megjelenik a közeledő ember és a vezeték között. Azonban elválasztja őket a szigetelőnek tekintett levegő. Létezik azonban egy olyan jelenség, amelyet átütésnek hívunk. Ha veszünk két elektródot, amelyek távolsága , és növeljük a köztük levő feszültséget, akkor egy értéknél a két elektród között szikra, átütés keletkezik. Az átütés kisebb távolságnál arányosan kisebb feszültségnél következik be, így jól jellemzi az átütést az átütési szilárdságnak nevezett mennyiség. Ez függ az elektródok között levő anyagtól. Száraz levegőre V/cm. Ez azt jelenti, hogy addig közeledhetünk átütés bekövetkezése nélkül száraz levegőn a vezetékhez, míg a kV és az távolság hányadosa el nem éri az értéket. Ebből: Ha azonban a levegőben sok a vízpára, és más egyéb szennyezés, akkor ez az érték -ed részére is csökkenhet, így 6‐7 cm-es értékre is nőhet, sőt esős, ködös időben még ennél is nagyobb lehet. Furó István Megjegyzés. Ez azonban nem jelenti, hogy ilyen távolságig veszély nélkül megközelíthetjük a távvezetéket. A veszélyességi határ ott jelölhető meg, ahol az összes kedvezőtlen tényező egyszerre való jelentkezése esetén sem kapunk áramütést. Ez a határ kb. 2‐3 méter körül van.
|