A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.A feladatban álló és mozgó csigák szerepelnek. A megoldásban felhasználjuk egyrészt azt, hogy egy csiga akkor van egyensúlyban, ha a rá ható erők eredője nulla, másrészt azt, hogy egy kötél bármely pontjában egyenlő nagyságú erők ébrednek. Induljunk ki a súlytól. Az ábra mutatja, hogy az csigát tartó kötél két ágán az egyensúly követelménye miatt nagyságú erők hatnak, így az pontban is ekkora erő hat. A csigára lefelé hat erő, amelyet nagyságú erők egyensúlyoznak ki, így a pontban is erő ébred. Hasonló módon a csigára lefelé , felfelé pedig nagyságú erők hatnak, így a pontban az erő nagysága . Mivel a , , és csigát ugyanaz a kötél köti össze, így ebben a kötélben bárhol az erő nagysága . Ebből következően az pontban is ekkora az erő. A csigára lefelé ható erők nagyságúak, így felfelé ezt nagyságú erő egyensúlyozza ki, tehát a pontban is ekkora erő ébred. Ugyanezt mondhatjuk el a csigánál is, így az pontban az erő nagysága . Az csiga köteleiben is az erők nagysága, ezek tartanak egyensúlyt vel. Így az egyensúly feltétele: Tehát az egész rendszer csak akkor lehet egyensúlyban, ha a két súly között ez az összefüggés fennáll. Kiss Lajos (Gyöngyös, 1. sz. Ált. Isk. 8. o. t.) |
|