A testek különböző színének oka az, hogy a ráeső fénysugarakat különböző módon verik vissza, illetve nyelik el. A színérzetet az határozza meg, hogy a különböző hullámhosszúságú összetevők milyen arányban szerepelnek a visszavert fényben.
A fehér fényben a látható tartomány minden komponense szerepel, így ezzel megvilágítva a tárgyakat, azokat "eredeti'' színükben látjuk. Az összes szín ezek keverékeként áll elő. Pl. A sárga lehet monokromatikus (hullámhossza $580$ nm) fény, de lehet vörös és zöld keveréke is.
Ha tehát a monokromatikus sárga fényforrást használjuk lámpaként, akkor a következőképpen tárul elénk a világ:
Semleges (fehér, szürke, fekete) színek. Ezek minden hullámhosszúságú fényt visszavernek, csak különböző intenzitással, így a sárga különböző árnyalataiban pompáznak.
Alapszínek (a szivárvány színei). Ezek közül csak a sárga látszik, a többit feketének látjuk.
Keverékszínek: Ezek is a sárgát verik csak vissza, mivel más fényt nem tartalmaz a megvilágítás, így csak különböző árnyalatú sárgának látjuk a tárgyakat.
Összefoglalva: ebben az esetben a világot a sárga különböző árnyalataiban látjuk.
Ha a forrás kevert sárga fényt bocsát ki, akkor a fent említett esetben az eredmény olyan, mintha egy piros és zöld monokromatikus lámpa égne együttesen.