Feladat: 488. fizika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Pálya Károly ,  Törőcsik Jenő 
Füzet: 1980/október, 88 - 90. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletes mozgás (Egyenes vonalú mozgások), Egyenletesen változó mozgás (Változó mozgás), Függvények grafikus elemzése, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/március: 488. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A sebesség‐idő grafikon alapján a test mozgását öt szakaszra bonthatjuk:

 
 

1. szakasz. A test t1=2 s alatt v1=0m/s-ról v2=5m/s-ra egyenletesen gyorsul. Gyorsulása:
a1=v2-v1t1=2,5m/s2.
Az elmozdulás s1=v1t1+(1/2)a1t12=5 m.
2. szakasz. A következő t2=4 s alatt a test 5 m/s sebességgel egyenletesen halad. Ez alatt s2=v2t2=20 m a test elmozdulása.
3. szakasz. A 6. és 8. s időintervallumban a test sebessége v2=5 m/s-ról v3=-3 m/s-ra változik. A grafikon alapján a változás egyenletes, így a test gyorsulása t3=2 s alatt:
a3=v3-v2t3=-4 m/s2.
Ezen a szakaszon a test sebessége nullára csökken
t'3=0m/s-5m/s-4m/s2=1,25s alatt.

Ez idő alatt s'3=v2t'3+(1/2)a3t3'2=3,125 m a test elmozdulása. Tehát az elindulástól számítva 6 s+1,25 s=7,25 s múlva a test megáll. A 3. szakaszban még t''3=0,75 s-ig mozog, ezalatt s''3=v1t''3=-1,125 m a test elmozdulása, ahol a negatív előjel azt jelenti, hogy a test visszafordult.
4. szakasz. Ezen a szakaszon a test egyenletesen mozog t4=6 s ideig, sebessége v3=-3 m/s. Az elmozdulás s4=v3t4=-18 m.
5. szakasz. 14 s és 15 s között a test egyenletesen lassul v3=-3 m/s-ról v1=0 m/s-ra.
a5=v1-v3t5=3 m/s2.

Így az utolsó t5=1 s alatt s5=v3t5+(1/2)a5t52=-1,5 m a test elmozdulása.
A megtett utat megkaphatjuk az öt szakaszból egyenként kiszámított elmozdulások abszolút értékének összegeként:
s1+s2+s'3+|s''3|+|s4|+|s5|=48,75 m.

Ha a kiindulási helytől mért távolságot határozzuk meg, akkor ezeket az elmozdulásokat előjelesen kell összeadni:
s=5m+20m+3,125m-1,125m-18m-1,5m=7,5m.

Az út‐idő összefüggés ábrázolásához tudnunk kell, hogy az 1., 3., 5. szakaszokon a test egyenletesen gyorsuló mozgást végez, így az elmozdulás az időnek másodfokú függvénye, tehát az elmozdulás-idő grafikonon a képe egy-egy parabolaív lesz. A 2. és 4. szakasz egyenletes mozgás, így az elmozdulás és az idő között lineáris kapcsolat áll fenn, tehát képük egy-egy egyenes szakasz. Ezek alapján készült az 1. ábra, amely a kiindulási ponttól mért távolságokat (az elmozdulást) adja meg az idő függvényében.
 
 
1. ábra
 

 Törőcsik Jenő (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., I. o. t.)
 
II. megoldás. Ez a megoldás az előzőtől a megtett utak kiszámításának módjában tér el. A megtett elmozdulás értékét a sebesség‐idő grafikon görbéje alatti terület számértéke adja meg. A 2. ábra mutatja a megfelelő részeket.
 
 
2. ábra
 

a) t=5 s:  Az 5 s alatt megtett út a T1 trapéz területéből számolható:
T1=5+325=20 egység.

Ezért a megtett út s=20 m.
b) t=10 s:  Ezt az utat a T1, T'2 és T''2 területek adják meg. A visszafordulás időpontját az ABC és a CDE hasonló háromszögekből határozhatjuk meg:

AB:AC=DE:CD,AC+CD=2,AB=5,DE=3,


azaz
AC=5/4=1,25,CD=3/4=0,75.
Most már T'2 és T''2 számolható:
T'2=2,25+125=8,125 egység,T''2=2,75+223=7,125 egység.
Így a 10 s alatt összesen megtett út: 20 m+8,125 m+7,125 m=35,25 m. Ha a kiindulási helytől mért távolságot határozzuk meg, akkor a területeket is előjelesen kell figyelembe vennünk:
s=20m+8,125m-7,125m=21m.

c) t=15 s:
T3=5+423=13,5 egység.
A megtett út: 20m+8,125m+7,125m+13,5m=48,75m. A kiindulási helytől mért távolságot a területek előjeles összege adja meg:
s=20m+8,125m-7,125m-13,5m=7,5m.
 Pálya Károly (Ózd, József A. Gimn., II. o. t.)