A hajótér minden $50{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">m</span>}}^3$-ébe a $80\%$-os térkihasználás miatt csak $40{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">m</span>}}^3$ szén kerül. Ennek tömege ‐ ismerve a szén $1\mathrm{,}4{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">g/cm</span>}}^3$-es sűrűségét ‐ $56\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">t</span>}$.
A berakott szén súlya egyenlő a hajóra ható felhajtóerő növekedésével, ami Arkhimédész törvénye szerint a kiszorított vízmennyiség súlyának növekedésével egyezik meg. $1{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">g/cm</span>}}^3$-es sűrűséget feltételezve $56\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">t</span>}$ víz $56{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">m</span>}}^3$ térfogatú, ennyivel több vizet szorít ki az uszály berakodás után. Ha a hajótestet ideálisnak képzeljük, vagyis a keresztmetszetének területe mindenhol egyenlő, akkor a hajó keresztmetszete $56{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">m</span>}}^2$, mivel a süllyedés $1\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">m</span>}$.