Feladat: 467. fizika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Ábrahám Csongor ,  Almási Kristóf ,  Bacsó Zsolt ,  Danyi Pál ,  Guba Kornél ,  Puppán István ,  Seregdy Tamás ,  Temesi László 
Füzet: 1980/január, 33 - 35. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletes mozgás (Egyenes vonalú mozgások), Hangsebesség, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1979/május: 467. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A pályához egy számegyenest illesztünk olyan módon, hogy a sípoló vonat a jeladás első pillanatában (innen számítjuk az időt) a skála nullpontjában legyen, és a pozitív féltengely felé haladjon v1 sebességgel. Két alapvető esetet különböztetünk meg.
Az első esetben t=0-ban az ismeretlen sebességű vonat a pozitív féltengely x0 pontjában van. Jelöljük sebességét v2-vel! Az alábbi egyenletek alakja nem függ attól, milyen irányba mozog a megfigyelő vonat. Ezért elegendő csak az egyik esetet vizsgálni és v2-t előjeles mennyiségként kezelni.
Feltesszük, hogy a második vonat a hangnál lassabban halad. Következésképpen őt a hang utolérheti, másrészt a vezetője nem hallhatja a jelet megszűnni, mielőtt a sípolást az első vonat befejezné. A jel kezdete az x1 pontban éri utol a megfigyelőt (1. ábra):

x1c=x1-x0v2.(1)
A sípolást az első vonat az x2=v1t1 helyen fejezi be, a megfigyelő ekkor az x3=x0+v2t1 pontban van.
 

 
1. ábra

 

Tételezzük fel, hogy x3x2, azaz a két vonat a füttyjel ideje alatt nem haladt el egymás mellett. A jel vége az x4 helyen éri utol a második vonatot:
x4-x2c=x4-x3v2.(2)
(1) és (2) összevetésével, x2-t és x3-at beírva, a megfigyelő által észlelt jelhosszúságot megadhatjuk:
t2=x4-x1v2=c-v1c-v2t1,
ahonnan
v2=c-(t1/t2)(c-v1)=-27,69m/s=-99,69km/h,(3)
a vonatok tehát egymással szemben haladnak.
Abban az esetben, ha x3<x2, a vonatok a füttyjel alatt elhaladnak egymás mellett. Ekkor (2) helyett
x2-x4c=x4-x3v2.(3)
érvényes. Innen
t2=t1c+v1c+v2-2cx0c2-v22,
azaz v2-re egy másodfokú egyenletet kapunk:
v22t2-v2t1(c+v1)+c(c+v1)t1-c2t2-2cx0=0,
így v2 kifejezéséhez a vonatok kezdeti távolságára is szükségünk lenne, azért az eredményt numerikusan nem tudjuk megadni.
 

 
2. ábra

 

A második esetben x0<0 (2. ábra). A jel kezdetével a vonat az x1(<0) pontban találkozik:
-x1c=x1-x0v2.(4)
A füttyjel befejeztekor a vonatok az x2=v1t1 és az x3=x0+v2t1 pontokban vannak.
Tegyük fel, hogy x3<x2, ekkor a jel vége az x4 pontban találkozik a megfigyelővel:
x4-x3v2=x2-x4c.(5)
A fentiek alapján a megfigyelő
t2=x4-x1v2=t1c+v1c+v2
ideig hallotta a sípolást. Innen
v2=(t1/t2)(c+v1)-c=73,85m/s=265,85km/h.(6)

Amennyiben a vonatok elhaladtak egymás mellett, azaz x2<x3, akkor (5) helyett
x4-x3v2=x4-x2c(5*)
áll fenn. Ezt felhasználva a fentiekhez hasonlóan számolva v2-re a
v22t2+v2(c-v1)t1-c2t2+c(c-v1)t1+2cx0=0
egyenletet kapjuk. A v2-t megadó képletből x0 ezúttal nem esik ki, numerikus megoldást ezért nem adhatunk.
 

 Ábrahám Csongor (Kiskunhalas, Szilády Á. Gimn., I. o. t.)
 
Megjegyzés. Néhány megoldó a leadott, ill. megfigyelt hangot v1=(1/15)1/s és v2=(1/13)1/s frekvenciájú jelek részének tekintette, s a megfigyelő sebességére a Doppler-effektus képletét írta fel. Ha a megfigyelő kezdeti helyzete felé halad a füttyjelet leadó mozdony, akkor a
v2=v11-(v2/c)1-(v1/c),
ha az első pillanatban a megfigyelő az első vonat mögött volt, akkor a
v2=v11+(v2/c)1+(v1/c)
képletek érvényesek. Ezek az egyenletek a (3), ill. a (6) eredményre vezetnek.
A Doppler-effektust leíró kifejezés feltételezi, hogy egy periódus alatt a jeladó és a megfigyelő nem találkozik. Ezért ez a megközelítés nem tud számot adni arról a fentebb tárgyalt esetről, amikor a füttyjel alatt a vonatok elhaladnak egymás mellett.