A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tételezzük fel, hogy az üvegcsövek keresztmetszete az edények alapterületéhez viszonyítva igen kicsi, s így a folyadékok felemelkedése az üvegcsőben elhanyagolható mértékben változtatja meg az edényekben a folyadékszintet. Az alakú cső két ágában a , fajsúlyú folyadékok hidrosztatikai nyomása és a nyomás egyensúlyt tart a külső légnyomással: Innen ( a víz fajsúlya)
Ezután nézzük meg, mi történik, ha a nyomást tovább csökkentjük. Az előbbi meggondolásból adódik, hogy a folyadékoszlopok magasságának aránya állandó, mégpedig Ha az üvegcsövek elég hosszúak, akkor a nyomás nulláig csökkenthető. Ekkor a folyadékoszlopok nyomása egyenlő a külső légnyomással, így magasságuk kb. , illetve , ehhez az üvegcsöveknek legalább hosszúaknak kell lenniük. Ha az üvegcsövek ennél rövidebbek, akkor egy bizonyos nyomásértéknél a kisebb fajsúlyú folyadék eléri a két cső találkozási pontját, majd átfolyik a másik szárba. Ekkor egyensúlyi helyzet csak úgy lehetséges, hogy mindkét szárban a fajsúlyú folyadék van, a víz szintje megegyezik az edényben a víz szintjével, vagyis a fajsúlyú folyadék visszaszorítja a vizet. A nyomást tovább csökkentve a fajsúlyú folyadék az alakú üvegcső felső szárába emelkedik.
Eszes László (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn., I. o. t.) és Sánta István (Mezőcsát, Ált. Isk., 8. o. t.) dolgozata alapján |