Feladat: 434. fizika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bognár Péter ,  Déri Gábor ,  Gajdócsi Tibor ,  Gyuricza Ildikó ,  Várhelyi Tamás ,  Wlasitsch Gyula 
Füzet: 1978/október, 88. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb úszás, Arkhimédész törvénye, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1978/március: 434. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Mivel a szilárd test fajsúlyának értéke a két folyadék-fajsúly érték között helyezkedik el, a test egy része a γ1, másik része a γ2 fajsúlyú folyadékban lesz egyensúly esetén. Tegyük fel, hogy a két folyadékréteg elég magas. Jelöljük V-vel a szilárd test térfogatát, és tegyük föl, hogy egyensúly esetén a test k-ad része van a γ1 fajsúlyú folyadékban. Ekkor a γ1 fajsúlyú folyadék kVγ1, a γ2 fajsúlyú folyadék pedig (1-k)Vγ2 nagyságú felhajtóerővel hat a szilárd testre. A két felhajtóerő a test Vγ súlyával tart egyensúlyt:

kVγ1+(1-k)Vγ2=Vγ,
Innen V-vel egyszerűsítve és rendezve:
k=γ-γ2γ1-γ2
Az adatok felhasználásával
k=1/3
Tehát a test 1/3 része a γ1 fajsúlyú folyadékban, 2/3 része a γ2 fajsúlyú folyadékban van egyensúly esetén.
 

 Gajdócsi Tibor (Bácsalmás, Hunyadi J. Gimn., I. o. t.)
 
Megjegyzés. A fenti eredmény csak akkor érvényes, ha a két folyadékréteg magassága a test méreteihez képest elég nagy. Ha pl. a felső folyadékréteg nem elég magas, akkor a test egy része kinyúlik a felső folyadékrétegből. Könnyen meghatározható a test pontos elhelyezkedése hasáb (henger) alakú test esetében. A fentihez hasonló számolással nyerjük, hogy ha a felső folyadékréteg magassága h2, a test magassága h, akkor a test
x=3h-2h25
mélységben merül a γ1 fajsúlyú folyadékba.
 

 Gyuricza Ildikó (Szolnok, Verseghy F. Gimn., I. o. t.)