Feladat: 424. fizika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bori Róbert ,  Czuczor Judit ,  Déri Gábor ,  Győri János ,  Gyurós Tibor ,  Jilling Ferenc ,  Kerekes Tibor ,  Péntek Zoltán ,  Ravasz László ,  Sánta István ,  Várhelyi Tamás 
Füzet: 1978/március, 130 - 131. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Hangsebesség, Hullámterjedés 3 dimenzióban, Huygens-elv, Gömbhullám, Geometriai szerkesztések alkalmazása, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/november: 424. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A repülőgép sebessége v=500 m/s, tehát nagyobb, mint a c=340 m/s hangsebesség. Nézzük meg, hogy hova jut el a v sebességű repülőgép hangja, miközben a repülőgép egy P1 pontból valamely P2 pontba kerül t idő alatt (1. ábra). A P1 pontból kibocsátott hanghullámok t idő alatt a P1 középpontú, ct sugarú gömb pontjaiba jutnak el. Ha a repülőgép a P1 pontból egy P1 és P2 között levő P pontba t1 idő alatt jut el, akkor a P pontból kibocsátott hanghullámok a t időszakasz végéig a P középpontú, c(t-t1) sugarú gömb pontjaiba jutnak el.

 
 
1. ábra
 

A repülőgép t-t1 idő alatt ér a P pontból a P2 pontba, ezért PP2¯=v(t-t1). Így
PP2¯P1P2¯=v(t-t1)vt=t-t1t=c(t-t1)ct.
vagyis a gömbök középpontjának P2-től mért távolságának aránya egyenlő a gömbök sugarának arányával. Ebből következik, hogy tetszőleges közbülső P pont körül megrajzolt gömb éppen érinti a P2 csúcspontból a P1 középpontú gömbhöz rajzolt érintőkúpot. Tehát a P pontok körül megrajzolt gömbök éppen kitöltik a most említett kúpnak a P1 körüli gömb és a P2 csúcs közötti részét.
Ez azt jelenti, hogy ha a repülőgép a távolból v sebességgel az e egyenes mentén haladva a  P2 pontba ért, akkor eddig az időpontig a repülőgép hangját a szóban forgó végtelen kúp pontjaiban lehetett hallani, a kúpon kívül viszont nem volt hallható a repülőgép.
A B pontban álló megfigyelő akkor hallja meg először a repülőgép hangját, amikor a repülőgép helyéről mint csúcspontból megrajzolt, fenti tulajdonságú kúp eléri a B pontot.
 
 
2. ábra
 

Határozzuk meg a repülőgépnek ezt az A helyzetét! Az ABD és P1P2Q háromszögek hasonlóságából következik (l. a 2. ábrát), hogy
AB¯:BD¯=P1P2¯:P1Q¯,
azaz
AB¯:h=vt:ct,
tehát
AB¯=hv/c=(250/17)  km  14,7  km.
A Pitagorász-tétel felhasználásával
AD¯=(hvc)2-h2=hcv2-c210,8km.

Az előbbiek alapján világos, hogy a B pontba érkezett hang abból a C pontból indult ki, amely az AB-re állított merőlegesen helyezkedik el. Használjuk fel az ABC és ABD háromszögek hasonlóságát, így
AC¯:AB¯=AB¯:AD¯,AC¯=(AB¯)2AD¯=(hvc)2chv2-c2=v2hcv2-c220km,


tehát
CD¯=AC¯-AD¯9,2km.
Az AD¯ szakaszt a repülőgép
AD¯v10,8km0,5km/s21,6  s
alatt teszi meg, eszerint a repülőgép hangját 21,6  s-mal azután halljuk, hogy a repülőgép a fejünk felett elszállt.
 

 Czuczor Judit (Paks, Vak Bottyán Gimn., I. o. t.)
 dolgozata alapján