A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A fegyverlövedék a kilövés után közelítőleg parabolapályán (pontosan ‐ a közegellenállás figyelembevételével ‐ ún. ballisztikus görbe mentén) mozog, a golyó vízszintes irányú mozgása egyenletes mozgás, amelynek sebessége a kezdősebesség vízszintes irányú összetevője. Egyszerűség kedvéért tételezzük föl, hogy a célpont és a kilövés helye azonos magasságban van. Akkor az hogy a fegyvergolyó vagy a kilövés hangja ér-e előbb célba, attól függ, hogy a golyó kezdősebességének vízszintes összetevője vagy a hangsebesség-e a nagyobb. A hang sebessége levegőben normál hőmérséklet és nyomás mellett közelítőleg , míg pl. a jelenleg használatos géppisztolyok lövedékének kezdősebessége körül van. Ezért nem túl távoli célpont esetén, amikor a kezdősebesség irány nem tér el lényegesen a vízszintestől, nyilván a fegyverlövedék előbb ér célba. Ugyanakkor elég meredeken lőve ki a golyót, a lövedék kezdősebességének vízszintes komponense kisebb lesz a hangsebességnél, ekkor a lövedék előbb célba ér. Például az előbb említett sebesség mellett a távolságban levő célpont esetén a lövedék az utat a hang pedig alatt teszi meg. A vízszintessel közelítőleg -os szöget bezáró kezdősebesség esetén a lövedék és a hangja egyszerre érnek célba, ennél meredekebb kilövés mellett a hang ér korábban a célhoz. Farkas Ferenc (Szeged, Radnóti M. Gimn., I. o. t.)
Megjegyzés. Természetesen a (régebben és manapság) használatos fegyverek lövedékének kezdősebessége igen különböző, van -os, és van fölötti kezdősebességű fegyver is.
|