A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a pont nincs összekötve sem az , sem a , sem a ponttal, hiszen egyébként az , , csatlakozások egyikében az izzanak égnie kellene. (Feltételezzük, hogy az összekötő huzalok ellenállása nem túl nagy.) Nyilvánvaló, hogy az ábrán látható 4 összekötés mindegyike lehetséges. Azt, hogy valójában melyik esetről van szó, az , , csatlakozásokon levő ellenállások mérésével dönthetjük el a következő módon. Az első három esetben a három mért ellenállás olyan, hogy az egyik a másik két ellenállás összege. Nyilván az a két pont nincs összekötve, amelyek között mért ellenállás a másik két ellenállás összegével egyenlő. Vizsgáljuk meg most a negyedik esetet. Jelöljük az , , pontokat összekötő ellenállásokat , , -mal, az , , csatlakozásokon mért ellenállásokat , , -mal. Ekkor | | (1) | Könnyen láthatjuk, hogy ebben az esetben bármely két csatlakozáson mért ellenállás összege nagyobb a harmadik ellenállásnál, pl. | | Ily módon az , , ellenállásokat megmérve eldönthetjük, hogy az ábrán látható esetek melyikéről van szó.
Németh István (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., I. o. t.)
Megjegyzés. Az , , ellenállások ismeretében meghatározhatjuk az , , ellenállásokat is. Ha , , ellenállások egyike a másik két ellenállás összege, pl. akkor nyilván , , (azaz a és pontok nincsenek összekötve). Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az , , ellenállások az (1) egyenletrendszerből határozhatók meg. |