Feladat: 346. fizika gyakorlat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Németh István 
Füzet: 1975/április, 178 - 179. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb ellenállás-kapcsolások, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1974/december: 346. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 

A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a C pont nincs összekötve sem az A, sem a B, sem a D ponttal, hiszen egyébként az AC, BC, CD csatlakozások egyikében az izzanak égnie kellene. (Feltételezzük, hogy az összekötő huzalok ellenállása nem túl nagy.)
Nyilvánvaló, hogy az ábrán látható 4 összekötés mindegyike lehetséges.
 

Azt, hogy valójában melyik esetről van szó, az AB, AD, BD csatlakozásokon levő ellenállások mérésével dönthetjük el a következő módon.
Az első három esetben a három mért ellenállás olyan, hogy az egyik a másik két ellenállás összege. Nyilván az a két pont nincs összekötve, amelyek között mért ellenállás a másik két ellenállás összegével egyenlő. Vizsgáljuk meg most a negyedik esetet. Jelöljük az AB, AD, BD pontokat összekötő ellenállásokat R1, R2, R3-mal, az AB, AD, BD csatlakozásokon mért ellenállásokat r1, r2, r3-mal.
Ekkor
r1=R1(R2+R3)R1+R2+R3,r2=R2(R1+R3)R1+R2+R3,r3=R3(R1+R2)R1+R2+R3.(1)
Könnyen láthatjuk, hogy ebben az esetben bármely két csatlakozáson mért ellenállás összege nagyobb a harmadik ellenállásnál, pl.
r1+r2=R1R2+R1R3+R1R2+R2R3R1+R2+R3>R1R3+R2R3R1+R2+R3=r3
Ily módon az r1, r2, r3 ellenállásokat megmérve eldönthetjük, hogy az ábrán látható esetek melyikéről van szó.
 


 Németh István (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., I. o. t.)
 

Megjegyzés. Az r1, r2, r3 ellenállások ismeretében meghatározhatjuk az R1, R2, R3 ellenállásokat is. Ha r1, r2, r3 ellenállások egyike a másik két ellenállás összege, pl.
r3=r1+r2,
akkor nyilván R1=r1, R2=r2, R3= (azaz a B és D pontok nincsenek összekötve). Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az R1, R2, R3 ellenállások az (1) egyenletrendszerből határozhatók meg.