A fenéklapra alulról ható nyomóerő egyenlő a fenéklap fölé képzeletben emelt hengeres vízoszlop súlyával, melynek magassága azonos a külső vízszint magasságával. Mivel az edény $1{\text{dm}}^3$ (tehát $1$ kp súlyú) vizet szorít ki, azért az a) esetben a fenéklapra ható nyomóerő kisebb, a b) esetben nagyobb $1$ kp-nál. Ezért $1$ kg tömegű szilárd testet helyezve a korongra, az a) esetben a fenéklap leválik, a b) esetben nem válik le.
$1$ kg vizet öntve az edénybe, a fenéklap még éppen nem esik le mind a két esetben. A Hg fajsúlya $13\mathrm{,}6$-szer nagyobb a víz fajsúlyánál, így $1$ kg Hg térfogata $13\mathrm{,}6$-szer kisebb, mint az előbb említett víz térfogata. Az a) esetben az edény lefelé szűkül, így a Hg magassága nagyobb a vízmagasság $1/13\mathrm{,}6$ részénél, tehát az edénybe öntött $1$ kg Hg a fenéklapra nagyobb nyomást gyakorol, mint a víz, ezért a fenéklap leesik. A b) esetben a Hg magassága kisebb a vízmagasság $1/3\mathrm{,}6$ részénél, ezért az $1$ kg Hg a fenéklapra kisebb nyomást gyakorol, mint a víz, a fenéklap nem esik le.
Az olaj fajsúlya kisebb a víz fajsúlyánál, legyen pl. $0\mathrm{,}85{\text{p/cm}}^3$. $1$ kg olaj térfogata $1/0\mathrm{,}85$-szor nagyobb a fent említett víz térfogatánál. Az a) esetben az edény fölfelé bővül, így az edénybe öntött olaj magassága kisebb a vízmagasság $1/0\mathrm{,}85$-szorosánál, tehát az olaj a víznél kisebb nyomást gyakorol a fenéklapra, következésképpen a fenéklap nem esik le. A b) esetben hasonló módon látható, hogy az olaj a víznél nagyobb nyomást gyakorol a fenéklapra, így a fenéklap leválik.
Ha $1$ kg-nál kissé nagyobb tömegű jeget teszünk a korongra, akkor az a) elrendezésben a korong leesik (mint bármely más, $1$ kg-os szilárd test esetében). A b) elrendezésben a fenéklap csak akkor esik le, amikor már annyi jég elolvadt, hogy az edényben a víz szintje megegyezik a külső vízszinttel.