A téglatest fajsúlya a víz fajsúlyának $0\mathrm{,}6$-szorosa, ezért úszás közben térfogatának $0\mathrm{,}6$ része lesz víz alatt. Tehát a téglatest $20\text{ cm}\cdot 0\mathrm{,}6=12\text{ cm}$ magasságú része lesz víz alatt. A téglatestre ható erők eredője kezdetben 15 kp, egyensúlyi helyzetben 0 kp, s közben (a magassághoz viszonyítva) egyenletesen csökken. Ezért az eredő erő munkáját, vagyis a test egyensúlyi helyzethez viszonyított helyzeti energiáját megkapjuk, ha a kezdő és végpontban ható erők számtani középértékét megszorozzuk a megtett úttal. Ezért a téglatest helyzeti energiája