Kezdőlap


Feladat:	235. fizika feladat	Korcsoport: 16-17	Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):	Gálfi László , Góth László , Vesztergombi György
Füzet:	1962/október, 94 - 95. oldal		PDF \| MathML
Témakör(ök):	Gyűjtőlencse, Feladat
Hivatkozás(ok):	Feladatok: 1962/március: 235. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A falon keletkező folt állandó nagyság esetén akkor fényesebb, ha a fényforrás közelebb van a lencséhez; ekkor ugyanis a lencse és a fényforrás nagyobb térszöget határoz meg, a fényerősség pedig a térszöggel arányos.

Ha a fényforrást a végtelenből a lencse felé közelítjük, először a b) ábrán látható esetben kapunk a falon a lencsével azonos nagyságú fénylő kört. Ennek feltétele, hogy

k = d / 2

legyen, ahol

d

a fal és a lencse távolsága. A távolságtörvény szerint:

\begin{matrix} \frac{1}{f} = \frac{1}{t} + \frac{1}{k} = \frac{1}{t} + \frac{2}{d}, ahonnan t = \frac{d f}{d - 2 f} . \end{matrix}

A második esetben (a) ábra) a fénysugarak a lencse tengelyével párhuzamosak, a tárgy tehát a fókuszpontban van.
Ha

d < 2 f

t < f

; ha

d = 2 f

t = \infty

; ha

d < 2 f

t

negatív, vagyis a fényforrás (virtuális) képe csak akkor esik a lencse és a fal távolságának felezőpontjába, ha a fényforrás a lencse és a fal közé esik, ez azonban nem felel meg a feltételnek. Ekkor csak a fókuszpontban lehet a fényforrás. Eszerint a lencse és a fal bármilyen helyzeténél a fókuszpontban elhelyezkedő fényforrás hoz létre fényesebb foltot.

Gálfi László (Bp., I. István g. IV. o. t.)