Feladat: 1570. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Bodó Zalán ,  Bokor József ,  Cseke István ,  Győri Erzsébet ,  Honos Attila ,  Horváth József (Szhely) ,  Hunyady László ,  Kamondi Zoltán ,  Knébel István ,  Kruchió Gábor ,  Lendvay András ,  Márkus Zoltán ,  Nagy Lajos (Szhely) ,  Rábai Zoltán ,  Rapai Tibor ,  Ságody Lőrinc ,  Székely Zoltán ,  Verő Mária 
Füzet: 1975/december, 215 - 216. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kombinatorikai leszámolási problémák, Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1975/március: 1570. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ha az ábra 20 körének mindegyikébe 0-t írunk, akkor teljesül a feltétel. Azt akarjuk megmutatni, hogy másképp nem is lehet kitölteni az ábrát: ha a beírt számokra a feltétel teljesül, úgy mindenhová 0-t kellett írnunk.

 

 

Vegyük észre, hogy az ábra "forgásszimmetrikus'', középpontja körül 360/10=36-kal elfordítva önmagába megy át. Így, ha sikerül megmutatnunk, hogy a külső vonal egy meghatározott (pl. a kis 1-essel jelölt) körébe 0-t kell írnunk, akkor ebből már következik, hogy a külső vonal minden körébe 0-t kell írnunk. És ha még azt is megmutatjuk, hogy a belső körök egyikébe (pl. a 2-es jelűbe) is 0-t kell írnunk, ezzel azt is igazoljuk, hogy az ábra minden köre csak 0-t tartalmazhat. Hiszen ha egy megoldásban volna olyan kör, amelyben nem 0 van, azt elforgatással átvihetnénk vagy az 1-es vagy a 2-es jelű körbe, a beírt számokra pedig továbbra is áll a feltétel.
Jelöljük az i-vel jelölt körökben álló számok összegét ai-vel (i=1,2,...6), és írjuk fel egymás után minden i-re az összes i-vel jelölt körökre a feltételek összegét. Így a következő 6 egyenletet kapjuk:
ai+a2=0;3a1+a2+a3=0;2a2+2a3+a4=0;a3+2a4+2a5=0;a4+a5+3a6=0;a5+a6=0.
(Pl. a 3 db 2-es jelű kör feltételeinek összegében 34=12 tag szerepel, az 1-es kör száma 3-szor, a 3 db 2-es 1-szer‐1-szer és ugyanígy a 6 db 3-as is, mert mindegyik 2-es az 1-essel és 2-2 db 3-assal szomszédos, mindegyikük másik 2 db 3-assal.) Az elsőből a2-t, a másodikból a3-t, ..., az ötödikből a6-t fejezzük ki a1 segítségével: a2=-a1; a3=-2a1; a4=6a1; a5=-5a1; a6=-a1/3. Ezt a hatodikba helyettesítve kapjuk, hogy a1=0, vagyis az 1-es jelű körbe valóban 0-t kell írnunk.
Az előrebocsátottak szerint ekkor a külső vonal mindegyik köre 0-t tartalmaz, tehát az 1-es körre a feltétel csak úgy állhat ‐ mivel a szóban forgó négy kör közül három a külső vonalon van ‐, ha a belső 2-es körben is 0 áll.
Ezzel állításunkat bebizonyítottuk.
 

Megjegyzések. 1. A megoldók többsége a 20 körbe írt számokat 20 ismeretlennek fogta fel, a feltételeket pedig 20 egyenletnek, majd megmutatta (több-kevesebb ügyeskedéssel), hogy az egyenletrendszer egyetlen megoldása az, amikor mindegyik ismeretlen 0. Volt, aki kiküszöböléssel, rengeteg számolás árán jutott el az eredményig. A hibás dolgozatok egy része hivatkozott az ún. Cramer-szabályra, amely az ilyen típusú egyenletrendszerek megoldására szolgál, de a feladat állításával ekvivalens állítást, hogy ti. a rendszer 20×20-as determinánsának értéke nem nulla, legfeljebb "megemlítették'', de egyikük sem bizonyította. A fenti megoldásból ez egyébként következik.
 

2. Az ábra tekinthető egy szabályos dodekaéder (12 szabályos ötszöglappal határolt konvex test) élváza merőleges vetületének egy lap síkjára. (A körök a csúcsokat jelentik, a körök akkor vannak összekötve, ha a megfelelő csúcsok között él fut.) Ebben a felfogásban a testet úgy forgathatjuk különböző tengelyei (lap-, él- és csúcstengelyek) körül, hogy a test önmagával fedésbe jusson és tetszőleges csúcsa tetszőleges másik csúcsa helyére jusson; eszerint az ábra külső és belső körei is egyenrangúak.