|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A leszakadás pillanatától kezdve a labda sebessége a lift sebességéhez képest nem változik, mivel a labda és a lift gyorsulása megegyezik. Eszerint amennyiben a leszakadás pillanatában a labda a felső holtponton van ‐ amikor a lifthez viszonyított sebessége 0 ‐, akkor a zuhanás folyamán is nyugalmi helyzetben lesz a lifthez képest. Ha a leszakadás pillanatában a labda mozgásban van a lifthez képest, vagy a lift padlóján benyomódva van a lifthez viszonyítva nyugalomban, akkor a lifthez viszonyítva egyenletes sebességgel mozogva pattog a lift padlója és mennyezete között. (A súrlódástól, légellenállástól eltekintettünk.)
| Tegze Miklós (Bp., Kölcsey F. Gimn., I. o. t.) |
II. megoldás. Ábrázoljuk a labda sebességét az álló liftben. időpillanatban a labda a felső holtponton van, időpillanatban pedig a padlóhoz ütközik, és ezért sebessége ellentétes irányúra változik. Tegyük fel, hogy a lift időpontban szakad le. Ettől kezdve a lift sebességét ábrázolva az előbbi egyenesszakaszokkal párhuzamos egyenest kapunk (szaggatott vonal). Ezért a liftben levők úgy látják, hogy a labda állandó sebességgel mozog. A megoldás további része azonos az előző megoldással.
| Kiss Magdolna (Győr, Révai M. Gimn., I. o. t.) |
III. megoldás. Ha a felvonószekrény leszakad és szabadon esik, akkor a liftben levő tárgyak a "súlytalanság állapotába'' kerülnek, mivel a testekre ható gravitációs erőt kiegyensúlyozza a lift szabadesése miatt a mozgó liftben levő megfigyelő számára fellépő tehetetlenségi erő. A liftben levő megfigyelő azt észleli, hogy a tárgyakra nem hat erő. (A lift padlóján álló tárgy nem fejt ki nyomóerőt a padlóra.) Ezért a labda vagy nyugalmi helyzetben van, vagy egyenletes mozgást végez, az utóbbi esetben föl-le pattog egyenletes sebességgel.
| Salamon Péter (Érd, Vörösmarty M. Gimn., I. o. t.) |
|
PDF | 