A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A terhet az egyoldalú emelőn kiegyensúlyozó erő így a mozgócsiga kötelének végén erőnek kell hatnia.
Ezt az emelő másik végén függőleges irányú erő tudja egyensúlyban tartani. A hengerkerék kötelét tehát közelítőleg (a lejtő lapos) nagyságú erővel kell húznunk, így a hengerkerék fogantyújára gyakorolt erő: A számadatokkal . Az erőt pontosan a következőképpen lehet meghatározni. Mivel ezért az emelő másik végén a lejtő a síkjára merőlegesen olyan erőt gyakorol, amelyre a forgatónyomatékok egyenlőségét felírva: (az erő karját hasonló háromszögek felhasználásával számítottuk ki), tehát Az emelő vége által a lejtőre kifejtett erőt vízszintes és függőleges összetevőkre bontjuk: a függőleges komponens nyomja a síkot, ennek ellenereje azt kiegyenlíti, a vízszintes komponenst kell tehát a hengerkerék kötelével legyőznünk. Erre az erőre tehát ismét a háromszögek hasonlóságából
Végül kapjuk, hogy a hengerkerék fogantyújára | | erőt kell gyakorolnunk. Egyszeri körülforgatáskor a lejtő cm darabon mozdul el, és így elcsúszik a pont alatt, tehát a kétkarú emelő vízszintes helyzetbe kerül. Ekkor a mozgócsiga kötelének vége a hasonló háromszögekből kiszámítva kerül lejjebb, a mozgócsiga terhe eközben mozdul felfelé. Így a teher emelkedése ismét hasonló háromszögek alapján
Ezért az energiamegmaradás törvénye értelmében a végzett munka
Babai László (Bp., Fazekas M. g. I. o. t.) és Vozáry Eszter (Szeged, Ságvári E. gyak. g. I. o. t.) dolgozata felhasználásával. |
|