A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Egy mérleget abban az esetben nevezünk igaznak, ha akkor van egyensúlyban, amikor serpenyőire egyenlő súlyokat helyezünk. Most azonban a karok különböző hosszúak, tehát a forgatónyomatékok csak úgy lehetnek egyenlők, hogy a csészékre különböző súlyokat teszünk. b) Ha pl. a 450 pond erő karja 15,2 cm, akkor forgatónyomatéka Így a rövidebb karon levő súly Amennyiben a hosszú karon van , akkor hasonló módon nyerjük a másik karon levő súlyt: c) Ilyen mérleggel pl. úgy mérhetünk pontosan, hogy ‐ ha ismerjük a karok hosszát ‐ pl. a rövidebb karra helyezve az ismeretlen súlyt, a kapott súlyértéket megszorozzuk Ha a karok hosszát nem ismerjük, eljárhatunk pl. olymódon, hogy először a mérlegre tesszük a mérendő súlyt és ezt a másik karon söréttel egyensúlyozzuk ki. Ezután a mérendő súlyt ismert súlyokkal helyettesítve megkapjuk az ismeretlen súlyértéket. Egy másik módszer a következő. Tegyük fel, hogy az ismeretlen súlyt az hosszúságú karra helyezve , az hosszúságú karra helyezve súllyal egyensúlyozhatjuk ki. Ekkor a forgatónyomatékok egyenlősége szerint A két egyenlőséget összeszorozva, vel osztva mindkét oldalt: Ez azt jelenti, hogy az ismeretlen súly a és mennyiségek ún. mértani közepével egyenlő. (Egyébként ezt közelítőleg a mennyiségek számtani közepe is megadja, ha a karok hossza, vagyis és csak kevéssel tér el.) Marossy László (Bp., VII. Dob u.-i ált. isk. 7. o. t.) és Pintér Ágnes (Bp., I. István g. I. o. t.) dolgozata alapján
|