Vizsgáljuk meg először azt az esetet, amikor a kő fajsúlya nem nagyobb $1{\text{ p/cm}}^3$-nél. Ekkor a kő a csónakban és a vízbe dobva is annyi ${\text{cm}}^3$ vizet szorít ki, ahány p a súlya (Archimedes törvénye), tehát a követ a csónakról a vízbe dobva a víz felszíne nem változik. Ha viszont a partról dobjuk a tóra a követ, a víz felszíne emelkedik.
Elég tehát csak a víznél nagyobb fajsúlyú kő esetével foglalkoznunk. Ekkor a csónakból bedobott kő apadást okoz, hiszen a csónakban annyi ${\text{cm}}^3$ vizet szorít ki, ahány p a súlya, a vízben pedig annyit, amennyi a térfogata. A partról bedobott kő ezzel szemben felszín‐emelkedést eredményez.
Tegyük fel, hogy a kő súlya $G$[p], térfogata $V\left[{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">cm</span>}}^3\right]$, ekkor Archimedes törvénye szerint amíg a kő a csónakban van $G\left[{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">cm</span>}}^3\right]$ vizet, vízbe dobva pedig $V\left[{\text{<span style="font-weight: normal;font-style: normal;">cm</span>}}^3\right]$ vizet szorít ki, a térfogatcsökkenés tehát