A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A leejtett gyurmagolyó földetéréskor az ábrán látható módon deformálódik.
Néhány próbamérést végezve vizsgáljuk meg, hogy a gyurmát milyen magasságokról célszerű leejteni, és a deformáció jellemzésére az ábrán látható paraméterek közül melyiket érdemes használni. Azt tapasztaljuk, hogy a deformációt a három paraméter közül a legcélszerűbb a feladat kitűzésénél javasolt benyomódási átmérővel leírni, ugyanis ez a paraméter változik a legjobban az ejtési magasság függvényében. Az ejtési magasságot néhány centimétertől néhány méterig érdemes változtatni. Az ejtési magasság könnyen mérhető cm-es pontossággal, azonban a deformációs paraméterek mérése már nehezebb. és értékét megmérhetjük a földhöz tapadt gyurmagolyón egy tolómérő segítségével. A mennyiség méréséhez ejtsük a gyurmagolyót tiszta üveglapra. A gyurma zsírfoltot hagy az üvegen, ennek az átmérőjét könnyen mérhetjük milliméteres pontossággal. Közismert, hogy a kezünk melegétől felmelegedett gyurma sokkal puhább, mint a szobahőmérsékletű gyurma. Ez a jelenség nagyon nagy hibát okozhat mérésünkben. Ezért feltétlenül ügyeljünk arra, hogy az egyes méréseket egyforma hőmérsékletű (és így egyforma keménységű) golyókkal végezzük! A gyurmát minden átgyúrás után hagyjuk néhány percig hűlni. Major Zsuzsanna (Stuttgart, Friedrich-Eugens Gymn., 8. o. t.) a mérést egy mm átmérőjű, g tömegű golyóval végezte. A ejtési magasságot néhány cm-től m-ig változtatva vizsgálta mindhárom deformációs paraméter értékét. Eredményeit a grafikon ábrázolja.
Látható, hogy valóban a benyomódási átmérő jellemzi legjobban a deformációt, és értéke az ejtési magasságot változtatva sokkal kevésbé változik. Az ejtési magasság növelésével kezdetben gyorsan, majd egyre lassabban nő, alakja a vizsgált tartományban egy -nél kisebb kitevőjű hatványfüggvénnyel közelíthető. |