A felfröccsenés magasságát csak kevés megoldó tudta jól megmérni. A folyamat véletlenszerű jellege miatt több mérésre volt szükség ahhoz, hogy megfelelő legyen a kapott magasságérték. A legegyszerűbb (és legpontatlanabb) megoldást azok választották, akik oldalról egyszerűen szemmel próbálták megfigyelni a felfröccsenő vizet. Pontosabb mérést tettek lehetővé azok a mérési elrendezések, amelyekben a felfröccsenő (s általában előzőleg megfestett) folyadékot megfelelően elhelyezett papírlapokon fogták fel. A lapok edény fölé rakása volt a szerencsésebb; ilyenkor a golyókat pl. a papíron kivágott lyukon keresztül lehetett leejteni. Az edény fölötti vízszintes papírlapokkal ugyanis valóban a felfröccsenés maximális magasságát lehetett meghatározni, ellentétben azzal az elrendezéssel, ahol az edényt egy papírhengerrel vették körül, ugyanis az utóbbi megoldás bizonyos cseppeket megakadályoz maximális magasságuk elérésében.
Pontos (bár költséges) mérést végzett Féli Gábor (Komárom, Jókai Mór Gimn., III. o. t.), aki hipermangánnal megfestett vizet helyezett fehér vetítővászon elé, és videóra vette a víz felfröccsenését. Később kimerevítette a megfelelő képeket, s ezen mérte a vízcseppek helyét.
A megoldók által kapott eredmények a felfröccsenés magasságának ejtési magasságtól való függésében egyeznek meg csupán. Grafikusan ábrázolva a kapott eredményeket, kis magasságokra közel lineáris összefüggést kaptak, míg nagyobb ejtési magasságokra a görbe ellaposodott és telítésbe ment.
Az eredmények anyagi minőségtől és átmérőtől való függése ellentmondásos a különböző eredmények összevetése alapján. A víz felfröccsenése bonyolult folyamat, s könnyen elképzelhető, hogy különböző anyagú golyókon kapott eredmények átmérőtől való függésére (és viszont) más jellegű eredményeket kapunk. Maga a felfröccsenés alakja is erősen változik ezen paraméterek változtatásával. Mint Monostori Zsófia (Kaposvár, Munkácsy M. Gimn., III. o. t.) megfigyelte, nagy sűrűségű golyók által felfröccsentett víz általában közel függőlegesen emelkedett ki, míg kisebb sűrűségű golyók becsapódásakor a vízcseppek inkább ferdén emelkedtek föl.