A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha egy csövön folyadékot folyatunk át, a cső két vége közti nyomáskülönbség és a idő alatt átáramlott térfogat között a következő összefüggés (Hagen─Poiseuille törvény) áll fenn: ahol a cső sugara, a hossza, a folyadék viszkozitási együtthatója. Ezen összefüggés alapján méri a viszkozitást a gyári Ostwald viszkoziméter. Ilyen berendezés nem állt rendelkezésemre, így a készüléket orvosi fecskendőből, fürdőszobamérlegből és papírtölcsérből az ábrán látható módon állítottam össze. A fecskendőből kifolyó zsírt a papírtölcsér gyűjtötte össze, a zsírra ható nyomóerőt a fürdőszobamérleg mutatta. Ha az (1) összefüggést víz és zsír esetén is felírjuk, majd a két összefüggést átrendezzük, a következő összefüggést kapjuk: ahol a zsír, illetve a víz viszkozitási együtthatója, a zsírra, illetve a vízre ható erő, pedig a zsír, illetve a víz átáramlási ideje. A víz viszkozitási együtthatója. A mérési eredményeket a táblázat első három sora tartalmazza. A negyedik sorban a (2) összefüggés alapján számolt viszkozitási együttható található.
Minden mérésnél 10cm3 zsír átnyomásának idejét mértem stopperórával. A zsírt elektromos főzőlapon felmelegítettem, majd hűlés közben mérve a hőmérsékletét, a megfelelő hőmérsékletű zsírt tettem a viszkoziméterbe. 10∘C-ra a szabadban hűtöttem le a zsírt, mivel a kinti levegő hőmérséklete 10∘C alatt volt. A hőmérsékletmérés hibája így 3∘C. Az időmérés hibája emellett elhanyagolható. Az erőmérés hibája 10%. A mérés hibahatárai a grafikonon is láthatók. A görbéből azonnal kitűnik, hogy a zsír viszkozitása a hőmérséklettől erősen függ. A 10∘C és a 20∘C közötti nagy ugrás kézenfekvő, mivel a mérésnél használt zsír körülbelül 15∘C-on szilárdult meg. Kánnár János (Nagykanizsa, Landler J. Gimn., II. o. t.) |