A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A mérést Sieben Nándor (Bp., Berzsenyi D. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján mutatjuk be. A méréshez két, egyenként 35 cm hosszú, 12 mm átmérőjű vas, ill. rozsdamentes acélrudat használt, a rudakon a méréseket egymás után végezte. A rúd egyik végét dugóval egy konzervdoboz oldalába illesztette, az 1. ábra szerint.
1. ábra A konzervdobozba dl vizet töltött. A rúd kiálló részét azbesztzsinórral szigetelte, kivéve azt a 4 cm-es darabot, amit a gázláng közvetlenül melegít. A konzervdobozban elhelyezett hőmérő segítségével meghatározta azokat az időket, amikor a hőmérő egész C-ot ér el:
A hővezetési együttható a képletből határozható meg. A kifejezésben q a rúd keresztmetszete, l a rúd hossza a lángtól a konzervdobozban levő vízig, T2 a rúd hőmérséklete a lángnál, T1 a víznél. A Q/t mennyiséget, az időegység alatt átáramlott hőt a összefüggés adja, ahol cv a víz fajhője, M a tömege. Tt-T0t a hőmérséklet‐emelkedés sebessége (l. a grafikont). A fent tárgyalt összefüggés a vasra és a rozsdamentes acélra is érvényes, csak a hővezetési együttható és a hőmérséklet‐emelkedés sebessége mindkét esetben más. A T2-T1 különbségében a T2 olyan magas, hogy a víz T1 hőmérsékletének emelkedését nem kell figyelembe venni. Ekkor | λvasλacél=(Qt)vas(Qt)acél=(Tt-T0t)vas(Tt-T0t)acél, | azaz a hővezetési együtthatók hányadosát a két hőmérséklet‐növekedési sebesség hányadosa határozza meg.
2. ábra A táblázat adatait grafikonon ábrázoltuk, amiből a fenti két sebesség (l. a 2. ábrát):
(Tt-T0t)vas=5,5∘C1440 s=3,82⋅10-3∘C/s;(Tt-T0t)acél=5,5∘C2000 s=2,75⋅10-3∘C/s.
Így A mérés hibáját 15%-ra becsülhetjük, amit nagyrészt a melegítés határozatlan volta okoz. A megoldók nagy része a hibahatáron belül ezt az eredményt kapta, vagyis azt, hogy a vas jobban vezeti a hőt, mint a rozsdamentes acél. |