A feladatot minden megoldó helyesen értelmezte. A dolgozatok egy része kisebb hiányosságok miatt egy ponttal kevesebbet kapott. Például nem derült ki, hogy hol van az ablak, vagy volt olyan dolgozat, amely nem adta meg a mérési pontok harmadik koordinátáját, a magasságot.
Kiss Péter (Zalaegerszeg, Zrínyi M. G., IV. o. t.) dolgozatát ismertetjük. A mérendő fürdőszobáról először rajzokat készített. Ábrázolta a fürdőszoba alaprajzát (1. ábra), amelyen bejelölte azt a $6$ metszetet, ahol a hőmérsékleteket mérte (2‐7. ábra).
A mérést két szobahőmérővel végezte. Először megvizsgálta egymáshoz közel téve őket, hogy egyforma hőmérsékletértékeket mutatnak-e. (Gyakran előfordul ugyanis, hogy a skála pontatlan felszerelése miatt két hőmérő között $2^{\circ }\text{ C}$ különbség is van. Ha a két hőmérőn leolvasott érték eltért volna, akkor az egyiket hitelesnek fogadva el, hitelesíteni kellett volna a másodikat az elsőhöz viszonyítva korrekciós táblázat vagy (egyszerűbben) korrekciós függvény segítségével. Ekkor a hőmérséklet pontossága ugyan nem több, mint $2^{\circ }\text{C}$, de a szobában levő relatív hőmérsékletváltozás pontosságát ez nem befolyásolja.)
Hogy érdekesebb hőmérsékleteloszlást és áramlási viszonyokat mérjen, Kiss Péter befűtötte a fürdőszobakályhát, és állandó fűtés mellett megvárta, ameddig be nem áll az egyensúly. Ekkor kezdte a mérést a két hőmérő felhasználásával. A két hőmérő használata felére csökkentette a mérési időt, de a mérés még így is két óráig tartott, mivel minden mérési pontban meg kellett várni, amíg a hőmérő beáll az adott hely hőmérsékletére.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra