A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel a 28. kísérleti feladat a szakítószilárdság meghatározása volt, ezért a legtöbb megoldó vagy a régi mérőkészülékét vette elő, vagy a 28. feladat megoldásában szereplő elrendezésben mért. Balogh László. (Nagykanizsa, Landler J. Gimn., IV. o. t.) is a leírt készüléket állította össze. Balogh László az erőt súlyok adagolásával, a szakadási keresztmetszetet csavarmikrométerrel mérte. A kezelést Bunsen‐égővel végezte olymódon, hogy vörös izzásig hevítette a drótot, majd hagyta lassan lehűlni, vagy vízbe ejtve hűtötte. A kettő eredménye között lényeges különbséget nem talált, ezért ezeket átlagolta. A deformáláskor a minta egyik végét satuba fogta, a másik végét egy fogóval tekerte a kitűzésben leírt utasítás szerint. Kevés számú, egy‐két csavarás nem hozott létre lényeges változást a dróton, ezért több csavarást végezve kapta eredményeit. Ezek szerint a szakítószilárdság hőkezeletlen és deformálatlan drótra: hőkezelt mintára: 15-20-szor csavart mintára: A mérési eredményekből az tűnik ki, hogy az összes mérés eredménye hibahatáron belül megegyezik, tehát a deformáció és a hőkezelés a szakítószilárdságot. lényegesen nem változtatja meg. Kucsera Gábor (Pécs, Nagy Lajos Gimn., II. o. t.) egész tanulmányt írt e témából, megmutatta azt, hogy a hőkezelés lágyítja, a csavarás keményíti a rezet. Az anyag lágysága azt jelenti, hogy már kis deformáló erő is nagy maradandó alakváltozást hoz létre. Mindennapi használatban ezen azt értjük, hogy a hőkezelt rézdrótot könnyű hajlítani, a jól megcsavartat pedig szögként be lehet verni a fába. Mire a huzal elszakad, addigra a deformáció hatására az anyag annyira felkeményedik, hogy a szakítószilárdságra az előzetes hőkezelés lényeges hatással már nincs. A feladatra teljes értékű megoldás nem érkezett, mindegyik többé‐kevésbé hiányos. Balogh László dolgozatából is hiányzik a vizsgált huzal hossza és átmérője, az alkalmazott erő és a szakadási átmérő.
|