A versenyzők a leírásnak megfelelő elrendezést különböző anyagokból és különböző méterekben állították össze. Sarlós Ferenc (Baja, III. Béla Gimn., III. o.t.) kertben helyezett el egy közel félkör keresztmetszetű palatető-idomot, melyre locsolócsőből eresztet vizet. A beesési szöget egy papírlapból készített szögmérővel, a kifolyó víz térfogatát mérőhengerekkel mérte. Megyeri Ágnes (Monor, József A. Gimn., II. o.t.) egy 45 mm átmérőjű műanyagcső közepénél az egyik oldalon lyukat vágott, ott engedte bele egy megfelelő befogószerkezet segítségével rögzített 6 mm-es műanyagcsövön keresztül a vizet. A vékony cső felső vége fekvő műanyagkannához csatlakozott, annak magasságát változtatva többféle kiáramlási sebességét is be tudott állítani. (Az adott idő alatt kifolyó víz mennyiségéből és a cső keresztmetszetéből kiszámítható a folyadék kiömlési sebessége.) Ronyecz Andrea (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn., II. o.t.) fürdőkádban végezte el a mérést, a mosógép hidegvíz-töltőcsövét használva fel.
A csatorna két végén kifolyó vízhozam aránya az ábrán látható jelleget mutat. Megfigyelhető, hogy a teljes vízhozam növelése az aszimmetria növekedtét okozza, vagyis azt, hogy a víznek még nagyobb hányada fog ,,előrefelé'' folyni. Voltak, akik felfigyeltek arra, hogy (a csatorna közepére irányított, de ferde vízsugár esetén is) a csap kinyitása után kb. azonos idő múlva kezd el csurogni a víz a csatorna két végén, vagyis hogy a víz kb. ugyanakkora sebességgel áramlik mindkét irányban.