A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladathoz tartozó elméleti ismeretek a gimnáziumi első osztályos fizika könyvben szerepelnek érintőlegesen. A legtöbb megoldó ennél bővebb leírást is talált, pl. Budó: Kísérleti fizika, I. kötet, 69. §, mely szerint . Az összefüggésben az oldatból fújt buborék sugarát, a buborék belsejében uralkodó túlnyomást, pedig a felületi feszültséget jelöli.
A feladat tényleges megoldását megnehezítette az eszközigény, legalábbis az "otthoni" felszerelésekhez képest. Ezzel kapcsolatban annyit tudunk ajánlani, hogy forduljatok bizalommal fizika tanáraitokhoz a mérési feladat gyakorlati kivitelezésekor. (Azok a beküldők, akik a mérést nem végezték el, nem kaptak pontot.)
1. ábra A megoldók többsége az 1. ábrán látható összeállítás szerint dolgozott. Viszonylag pontos mérési eredmény eléréséhez néhány dologra különösen kellett ügyelni, ezekre szeretnénk most felhívni a figyelmet. 1. Alapvető a buborék átmérőjének pontos lemérése. Ez jól megoldható egyszerű árnyékvetítéssel, pl. úgy, hogy átlátszó milliméterpapírt is kivetítünk az ernyőre a buborékkal együtt (Tőkei Zsolt). 2. A "CS'' csap szerepe az, hogy a folyadékmanométert, a buborékot és a fújócsövet tetszőlegesen összenyithassuk (Hoffmann E. Andrea). 3. Mivel a buborék túlnyomása nagyon kicsi, méréséhez a vízszinteshez képest kis szöggel megdöntött manométer csövet használunk. Így kis nyomásváltozás is mérhető elmozdulást eredményez a folyadékszintekben (Márkus Gábor). A mérési eredményeket tekintve sokan kapták meg a helyes eredményt, nevezetesen azt, hogy kis töménységű oldatoknál a koncentráció növelésével a felületi feszültség rohamosan csökken, majd bizonyos töménység elérése után alig változik. A 2. ábra Biomix mosóporral végzett mérés eredményét mutatja. A felületi feszültség értékét a súlyszázalékban adott koncentráció függvényében ábrázoltuk. A mérés pontossága , a legnagyobb pontatlanságot a kis nyomáskülönbségek mérése okozza.
2. ábra Kis koncentráció esetén nem tudunk előállítani buborékot, így a görbe zérushoz közeli darabja pl. csepegtetős módszerrel mérhető ki. (Ezt a részt szaggatott vonallal jelöltük az ábrán.) Különböző mosószerek felületi feszültségére súlyszázalékos koncentrációnál az alábbi értékek adódtak:
|