A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A mérés elvégzését egy kissé megzavarta, hogy ezen a havas télen éppen abban az időben, amikor ez a mérési feladat megjelent, nem esett friss hó, és a helyzetet még rontotta, hogy a régebben leesett hó is elolvadt. A lap megjelenése után az első havas nap február 4. volt. Így is 14-en elvégezték a mérést. Volt, aki Csehszlovákiába utazott, mások régi havat szereztek, de a megoldók nagy része bevárta február negyedikét, és kissé késve, de szép dolgozatot küldött be. A fenti nehézségek miatt a dolgozatok e hónapban kivételesen nem számítanak bele a pontversenybe, és így pontokat sem adtunk rájuk. Papp László (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn., III. o. t.) mérését február 4-én végezte. 10‐11 cm vastagságú friss havat talált.
Egyszerű mérési módszert alkalmazott. Vett egy mm-es alumíniumlemezt, és ehhez erősítette a beosztásos vonalzóját. (L. az ábrán!) A hóba egy vonalzót szúrt, a kezdeti helyzet meghatározására. Ezután az alumíniumlapot súlyokkal terhelte, vigyázva, hogy az esetleges egyenlőtlen terhelés nehogy ferdén nyomja be a hóba a lemezt. Az egyes mérési eredményeket nem közöljük, a táblázat csak a négy mérés átlagát tartalmazza. A mérési eredményeket grafikonon is ábrázoltuk. A grafikonból látható, hogy a folyamatot 3 szakaszra oszthatjuk. Az első szakaszban a havat összesűrítjük, a második, meredekebb szakasz a hó megroppanását jelenti, majd a harmadik szakasz a nagyobb sűrűségű hó összenyomását mutatja. A második szakasz nagy szórása az összeroppanás megindulásának véletlen idejére utal. A fent ismertetetteken kívül még Láng Róbert, Deák Csaba, Papp László, Kubus Péter és Steiber János dolgozata tartalmaz nagyon szép, teljes mérést.
|