Feladat: 84. fizika mérési feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Kucsera Itala 
Füzet: 1986/március, 142 - 143. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Mechanikai mérés, Szakítószilárdság, Mérési feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1985/november: 84. fizika mérési feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Kucsera Itala, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium II. osztályos tanulója nagyon alapos, szép mérést írt le. Az ő dolgozata alapján közöljük a megoldást.
Ahhoz, hogy a szakadás meghatározott helyen történjen, az iparban használt próbatestekhez hasonló alakú mintadarabokat vágott ki rajzlapból (1. ábra). A 2. ábrán vázolt kísérleti elrendezést állította össze. A rugó megnyúlásával mérte az erőt. A mérés előtt a rugót hitelesítette.

 
 
1. ábra
 

 
 
2. ábra
 

A legnehezebb feladat a nedvességtartalom pontos meghatározása volt. Az első mérést száraz papírral végezte, majd a lapokat nedves itatóspapírok közé helyezte. Öt percenként megmérte a súlynövekedést. A papír nedvességtartalmát súlyszázalékban határozta meg. A pontosság növelése érdekében egyszerre 40 lappal dolgozott. A mérést csökkenő nedvességtartalom esetén is elvégezte. Ehhez a papírlapokat száradni hagyta.
Az elszakításhoz szükséges erőt 0,1 N pontossággal tudta mérni. A minta mérés közben is száradt, ezért a nedvességtartalom meghatározásának pontossága ≈2% volt.
A mért adatokat a táblázat, a nedvességtartalom‐szakítóerő összefüggést a grafikon (3. ábra) tartalmazza.
 
 

 
 
3. ábra
 

A kapott adatokból megállapítható, hogy a papír szakítószilárdsága a nedvességtartalom növelésekor erősen csökken. Ennek oka az, hogy a víz fellazítja a rostokat. Az egyszer már beáztatott papír természetesen gyengébb, mert a szerkezete lazább. Ezzel magyarázható, hogy a szárításnál már kisebb erő is elegendő ugyanolyan nedvességtartalmú papír elszakításához.