A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat megoldását Paróczai Dezső (Szolnok, Verseghy F. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján ismertetjük. Paróczai Dezső egy bikonvex lencse fókusztávolságát határozta meg a) a leképezési törvény felhasználásával, b) Bessel-módszerrel. Méréseit optikai paddal végezte. a) Egy izzólámpa előtt elhelyezett rést képezett le a lencsével. A leképezési törvény szerint . A tárgyat távolságból kiindulva közelítette a lencse felé -es lépésenként. Az ernyő helyváltoztatásával minden esetben megkereste az éles képet. Az összetartozó tárgy- és képtávolságokat táblázatban tüntettük fel. | | A kiértékelést grafikusan végezte el (l. az ábrát). Az összetartozó t és k értékeket felmérte a megfelelő tengelyekre és összekötötte a kapott pontokat. Mivel minden ilyen egyenesnek át kell mennie a (t,f) ponton, ebből meghatározható a lencse fókusztávolsága. A mérési hibák miatt az egyenesek nem metszik egymást egy pontban, és így azt mondhatjuk a metszéspontok helyzetéből, hogy
b) A Bessel-módszer az előbb említettnél pontosabb, mivel a lencse vastagsága nem okoz szisztematikus hibát. Azon alapszik, hogy ha a kép és az ernyő távolsága (l) adott, akkor a tárgytávolságra az egyenlet rendezése után a másodfokú egyenlet adódik, amelynek két megoldása két lehetőséget ad az élesre állításhoz. Célszerű két helyzet különbségét mérni, mivel így esik ki a lencse vastagsága az egyenletből. vagyis Az előző mérésben felhasznált elrendezést használva a mérés eredményeit a táblázat tartalmazza. | t (cm) s (cm) f (cm)80 52 11,5570 38 12,3460 27 11,96 | abc A kapott mérési eredmények középértéke: f=(11,9±0,5)cm. Mivel a lencse aránylag vékony, ez a módszer sem adott lényegesen jobb eredményt, mint az a) módszer. A két módszerrel mért érték hibahatáron belül megegyezik. A fenti mérési módszereken kívül számos más lehetőség kínálkozik a lencsék fókusztávolságának meghatározásához. |