|
Feladat: |
17. fizika mérési feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Balogh Illés , Bedey Gyögy , Bene Gyula , Furó István , Kovács Zoltán , Kucsera Gábor , Salamon Ágnes , Schmidt László , Szabó László , Török Zsuzsanna , Újhelyi Sándor |
Füzet: |
1978/november,
184 - 186. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Áramforrások belső ellenállása, Elektromos mérés, Mérési feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1978/április: 17. fizika mérési feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ebben a feladatban az ellenállásmérés megszokott módszereit nem alkalmazhatjuk, mert a mérendő ellenállás egyben feszültségforrás is. További nehézséget jelent az, hogy a feszültségforrás pontos üresjárási feszültségét (elektromotoros erő) sem ismerjük. A belső ellenállás meghatározásához ezért legalább két mérés szükséges. A mérések előkészítése során gondolni kell arra is, hogy a telep belső ellenállása változik a terheléssel, és csak bizonyos határok között tekinthető állandónak. A lapos zseblámpaelemnél ez a hatás néhány száz milliamper terhelő áram körül jelentkezik. Ennél nagyobb terhelés hatására az üresjárati feszültség is lecsökken, és csak a telep hosszabb pihentetése után nyeri vissza eredeti értékét. A fent említett jelenségek a telepben végbemenő kémiai és fizikai folyamatokkal magyarázhatók.
1. ábra
A mérést az ábrán látható kapcsolási vázlat szerint végezhetjük el. Az elektromotoros erejű, belső ellenállású telepet különböző ellenállással terhelve a kapocsfeszültséget mérve meghatározhatjuk az ismeretlen és értékeket. Az áramkörre a következő egyenletet írhatjuk fel: ahol az áramerősség. Behelyettesítve a közvetlenül mérhető kapocsfeszültségre vonatkozó összefüggést, az egyenlethez jutunk. Így, ha ábrázoljuk a kapocsfeszültséget a terhelő áram függvényében, az függvény képe egyenes, amelynek tengelymetszete az elektromotoros erő, meredeksége pedig . A mérés során az áramerősséget egy ampermérő segítségével mérjük, vagy az ismert ellenállás értékéből és a mért kapocsfeszültségből számítjuk ki.
2. ábra
A mérésnél még esetenként meg kell vizsgálni azt, hogy mennyivel hamisítják meg a mérés eredményeit a mérőműszerek ideálistól eltérő ellenállásai. Esetünkben az ellenállással sorosan kapcsolt árammérő műszer belső ellenállása hozzáadódik -hez, így nem okoz hibát, a feszültségmérő műszeren átfolyó áram viszont hibát okozhat. A belső ellenállás meghatározását Balogh Illés III. o. t. (Nagykanizsa, Mező F. Gimn.) egyik mérésén mutatjuk be. Két műszeres elrendezésében árammérőként UNIVEKA-t, feszültségmérőként csővoltmérőt használt. A csővoltmérő igen nagy belső ellenállása feleslegessé teszi a fent említett hatás figyelembevételét. A mérési eredményeket a ábra mutatja. Az egyenes egyenlete a tengelymetszetből és a meredekségből számolva azaz az elektromotoros erő, a keresett belső ellenállás. A mérési tartományban a pontok láthatóan nem térnek le túlságosan az egyenesről, így az alkalmazott terhelés még nem vette túlzottan igénybe a telepet. A mérés hibáit úgy kaphatjuk meg, hogy különböző, a mérési pontokra még ráillő egyenest illesztünk a mérési pontokra. A szélső eseteket figyelembe véve | | adódik. Mivel a feszültség- és árammérő műszerek hibahatára néhány százalék volt, ennek figyelembevétele nem növeli észrevehetően az hibahatárát. Néhányan abból kiindulva próbálták a belső ellenállást meghatározni, hogy az feltétel teljesülésekor a kapocsfeszültség a felére csökken, illetve a kivett teljesítmény ekkor maximális. Ez a módszer csak akkor volna helyes, ha a telep korlátlanul terhelhető lenne és megfelelően kis lépésközönként változtatnánk a terhelő ellenállást. Az első feltétel nem áll fenn, a második feltétel pl. ellenállásszekrény segítségével lenne csak megvalósítható. Több megoldónk a telep névleges feszültségét fogadta el üresjárati feszültségnek, ami a telepek legnagyobb részére hibás feltételezés. |
|