A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Ismeretes, hogy az egyenletesen gyorsuló mozgás középsebességgel kifejezett útja: Ez alapján: innen: | | Mivel a gyorsulás számértékileg megadja, hogy az egymás után következő másodpercekben hány cm-rel több utat tesz meg a test, a 9. mp-hen megtett út
Góth László (Budapest, Könyves Kálmán gimn. II. o. t.) | II. megoldás: A test átlagsebessége a 8. sec-ban megegyezik a sec-beli pillanatnyi sebességgel. Ezek alapján a gyorsulás . Tovább mint fent. III. megoldás: Tudjuk, hogy az egyenletesen gyorsuló mozgásnál az egymás után következő időegységekben megtett utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az egymás után következő páratlan számok: Tehát | 60:15=x:17,ahonnanx=102015=68cm. |
A feladatot általánosíthatjuk: egyenletesen változó mozgásnál az n-edik sec-ban megtett x cm útból kiszámítható a k-adik sec-ban megtett út! Legyen a k-adik sec-ban megtett út Sk, az n-edik sec-ban a test átlagsebessége xcmsec-1. Ez az átlagsebesség megegyezik az (n-0,5) sec-ban felvett tényleges pillanatnyi sebességgel. Ebből kiszámíthatjuk a test gyorsulását: a=xn-0,5cmsec-2. Ennek alapján meghatározzuk Sk értékét: | v0=xn-0,5(k-1)cmsec-1ésvt=xn-0,5⋅kcmsec-1 | és mivel itt t=1sec, | Sk=v0+vt2⋅t=x(k-1)+kx2(n-0,5)=kx-x+kx2n-1=x(2k-1)2n-1 |
Pellionisz András (Budapest, Apáczai Csere J. gimn. II. o. t.) |
|