Feladat: 1996. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1997/február, 68 - 69. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kombinatorika, Variációk, Teljes indukció módszere, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1997/február: 1996. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Legyen a küldöttségek létszáma n. Az A országbeli minden csoporthoz hozzárendelünk egy zérusokból és egyesekből álló n-elemű sorozatot; ennek a j-edik eleme 0, ha a B-beli küldöttség j-edik tagja páros számú embert ismer a csoportból, és 1, ha páratlan számút ismer. Így egyrészt 2n különböző sorozat keletkezhet, másrészt 2n-1 különböző csoport választható ki az A-beli küldöttségből. Ha mindegyik csoporthoz különböző sorozat tartozik, akkor tehát a (0,0,...,0) és az (1,1,...,1) legalább egyike előfordul, vagyis az a) és b) lehetőségeknek legalább egyike teljesül.
Ha van két különböző csoport, amelyikhez ugyanaz a sorozat tartozik, akkor vegyük azokat a küldötteket, akik az elsőben benne vannak, a másodikban nincsenek benne, továbbá azokat, akik az elsőben nincsenek benne, a másodikban benne vannak. Mivel a két csoport különböző, elhagyva azokat (ha vannak), akik mindkét csoporthoz hozzátartoznak, legalább egy A-beli küldött marad. Ekkor minden B-beli küldött első csoportbeli ismerőseinek a száma ugyanannyival változik, mint a másodikbeli ismerőseinek a száma, a két megmaradt részcsoportbeli küldött ismerőseinek az együttes száma tehát páros. Az így keletkezett csoportra ekkor az a) lehetőség teljesül.
 
II. megoldás. A küldöttségek létszáma (n) szerinti teljes indukcióval bizonyítjuk a feladat állítását. Egytagú küldöttségek esetén az A-beli küldöttet vagy ismeri a B-beli küldött, vagy nem. Ennek megfelelően a b) vagy az a) lehetőség teljesül.
Tegyük most fel, hogy n-tagú küldöttségek esetén igaz a bizonyítandó állítás, és tekintsünk két (n+1)-tagú küldöttséget. Az A-beli küldöttség tagjait jelöljük ai-vel, a B-beli tagjait bi-vel, i=1, 2, ..., n+1. Hagyjuk egyelőre figyelmen kívül bn+1-et. Ha sorra figyelmen kívül hagyjuk a1-et, a2-t, ..., an+1-et, akkor a megmaradók közül mindig van legalább egy jó kiválasztás, tehát olyan, amelyikhez vagy az n-darab 0-ból álló sorozat, vagy az n darab 1-ből álló sorozat tartozik.
Ezek a jó kiválasztások az (n+1)-tagú küldöttségből is kiválasztások. Közülük egyesek állhatnak ugyanazokból az A-beli küldöttekből, de nem kaphattuk mindegyik esetben ugyanazt a csoportot, mert mindegyik A-beli küldöttet figyelmen kívül hagytuk egyszer. Vegyünk két különböző jó kiválasztást. Ha valamelyikből bn+1 is ugyanolyan párosságú embert ismer, mint a küldöttsége többi tagjai, akkor a csoportra teljesül a megfelelő lehetőség az egész B-beli küldöttséget véve is tekintetbe.
Ha nem ez a helyzet, és mind a két csoporthoz az n darab c-ből álló sorozat tartozik, ahol c vagy 0, vagy 1, akkor a bn+1-hez tartozó szám mind a két csoport esetében 1-c. Ha a két csoporthoz különböző n-elemű sorozatok tartoznak, akkor bn+1 az egyik csoportból páratlan számú embert ismer, a másikból páros számút, csak fordított sorrendben, mint a többiek.
Vegyük azokat az A-beli embereket, akik valamelyik csoportban benne vannak, de nem mind a kettőben. Ekkor minden B-beli embernek ugyanannyival változik az első csoportbeliek közti ismerőseinek a száma, mint a második csoportbeliek közöttieké. Így a megmaradottak között az első esetben minden bi-nek összesen páros számú ismerőse van, beleértbe bn+1-et is; a második esetben viszont minden B-beli küldöttnek, bn+1-nek is páratlan számú ismerőse van. Található tehát jó kiválasztás (n+1)-tagú küldöttségek esetében is. Ez a tulajdonság tehát öröklődik, így akárhány tagú küldöttségre fennáll.