Feladat: 1994. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1995/február, 72 - 73. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Számhalmazok, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1995/február: 1994. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A következő állítást fogjuk bizonyítani:
Ha az L1, L2, ..., Lm halmaz mindegyike a számegyenes legalább m (de véges számú) páronként közös elem nélküli intervallumából áll, akkor kiválasztható mindegyik halmazból egy-egy intervallum úgy, hogy semelyik kettőnek ne legyen közös pontja.
Ez tartalmazza a feladat állítását. Ehhez csak n=2m-1 és n=2m esetén a Hm, Hm+1, ..., H2m-1 halmazokra kell alkalmazni a kimondott tételt.
Az állítás igaz, ha m=1. Ha m>1, eljárást adunk meg az intervallumok egymás utáni kiválasztására. Vegyük mindegyik halmaz balról első intervallumának a jobb végpontját és azt vagy azokat az intervallumokat, amelyekre ez a legkisebb. Több intervallum esetén válasszunk ki egy jobbról nyitottat, ha van ilyen, különben tetszés szerint egyet. Legyen ez I1, és tartozzék az Li halmazhoz. Ezután hagyjuk el Li-t, a többi halmazból pedig a balról első intervallumot, majd ismételjük az eljárást, amíg el nem fogynak a halmazok.
Az első lépés után m-1 halmaz marad, mindegyik legalább m-1 páronként közös pont nélküli intervallumból áll. Azt kell még belátnunk, hogy I1-nek a megmaradt intervallumok egyikével sincs közös pontja. Ezzel egyenértékű az, hogy ha I1-nek az eredeti Lj halmaz I' intervallumával van közös pontja, ahol ji, akkor I' az Lj balról első intervalluma.
Jelöljük I' bal végpontját b-vel, és tegyük fel, hogy van Lj-ben egy I'-től balra levő I'' intervallum. Ha b kisebb I1 jobb végpontjánál, akkor ez még inkább igaz I'' jobb végpontjára (8.a ábra; a halmazokat párhuzamosan eltolt egyeneseken szemléltetjük), így nem I1-et kellett volna kiválasztanunk.
Ha b egyenlő I1 jobb végpontjával, akkor kell, hogy I' balról, I1 jobbról zárt legyen. Ekkor I'' jobb végpontja vagy kisebb b-nél, vagy egyenlő vele, de az utóbbi esetben az intervallum nyitott, mert nincs közös pontja I'-vel (8.b ábra). Ismét egyik esetben sem I1-et kellett volna kiválasztani eljárásunk szerint. Ezzel bebizonyítottuk az állítást.
Ezek alapján az eljárást m-szer megismételve az összes követelményt kielégítő intervallumhalmazt kapunk.

 
Megjegyzés. Többen tettek kísérletet annak bizonyítására, hogy a feladat állításában az [n+12] korlát nem javítható, de ezek hibásak. Az [n+12] élességét csupán n6-ra sikerült eddig belátni. Annyit azonban meg lehet mutatni, hogy van olyan halmazrendszer, amelyikből csak (1-1e)(n+1)-nél kevesebb intervallum választható ki a feladat követelményeinek megfelelően.
Álljon k=1, 2, ..., n-re Hk a
(0,1/k),(1/k,2/k),...,((k-1)/k,1)
nyitott intervallumokból. Legyen a kívánalmaknak megfelelően kiválasztható intervallumok maximális száma j. A kiválasztott intervallumok hosszának az összege nem lehet 1-nél nagyobb. Ha minden lépésben kiválaszthatunk egyet a megmaradt legrövidebb intervallumok közül, ez az összeg akkor is legalább
S=1n+1n-1+...+1n-j+1==1n(1+11-1/n+11-2/n+...+11-(j-1)/n).
Integrálva 11-x-et -1n-től j-1n-ig, S tekinthető az integrál egy felső közelítő összegének (9. ábra), s így az integrálnak 1-nél kisebbnek kell lennie, azaz
log(n+1n-j+1)<1,j<(1-1e)(n+1).
Ez tehát felső korlát a kiválasztható intervallumok számára. A nyert konstans:
1-1e=0,63212...

A megjegyzés Surányi Lászlótól származik.