A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A vizsgált összegben az abszolút érték jeleit elhagyhatjuk, ha ott, ahol negatív szám abszolút értéke szerepelt, a két tag előjelét megváltoztatjuk. Ilyen módon egy tagú összeghez jutunk, amelynek különféle előjelű tagjai között az , számok mindegyike kétszer szerepel, és a tag között negatív előjelű van. A vizsgált érték eszerint az , , , , , számok összegéből úgy keletkezik, hogy értékét a negatív előjellel fellépő számok összegének kétszeresével csökkentjük. Akkor lesz tehát a kapott érték maximális, ha a negatív előjellel szereplő számok összege minimális. Ez utóbbi összegben tag van, és értéke nyilván nem lehet kisebb, mint az , , , , sorozat első elemének összege. Ha megfelelő számsorrendből indulunk ki, akkor be is következik az, hogy éppen a mondott első elem lép fel negatív előjellel. Ezt az , sorrend példája mutatja, amint ezt az adódó | | összegből nyomban kiolvashatjuk. Feladatunk most már csak az, hogy ezt az összeget kiszámítsuk. Ennek az összegnek a tagjai, akár balról, akár jobbról vesszük sorra azokat, -től különbséggel csökkenő számtani haladványt alkotnak. E haladványok tagjai addig csökkennek, amíg csak az összeg közepéig el nem jutunk. Itt vagy két értékű tagot, vagy pedig egy értékűt találunk. Ha tehát páros, akkor a vizsgált összeg az -től -ig terjedő, különbségű és tagszámú számtani haladvány összegének kétszerese, azaz . Ha viszont páratlan, akkor a -től -ig terjedő, különbségű és tagszámú számtani haladvány összegének kétszerese, azaz adódik. Az eredményt mind a két esetben alakban írhatjuk, ha a szögletes zárójellel a számban foglalt egész számok legnagyobbikát jelöljük.
Megjegyzés. Számtani haladvány összegezése nélkül is célt érhetünk, ha ügyesen megválasztott számsorrendből indulunk ki. Ha , akkor a , , , sorrendből indulhatunk ki. A fellépő különbségek kisebb tagjai itt az , számok, és mindegyikük kétszer lép fel. Megoldásunk gondolatmenete alapján kimondhatjuk tehát, hogy a választott számsorrend a maximális összeghez vezet. A különbségek mindegyikének az abszolút értéke, s ezért az abszolút értékek összege . Ha viszont , akkor a , , , , sorrend vezet célhoz. A fellépő különbségek kisebb tagjaiként ismét ugyanazokat a számokat kapjuk, mint az előbb, de a középső különbségben a kisebbítendő és a kivonandó egyaránt . Ebből megint ugyanúgy következik, hogy a maximális összeghez jutunk. Most a középső különbség , a többinek pedig az abszolút értéke. Ilyen módon a összeg adódik. Megállapíthatjuk, hogy az eredmény mind a két esetben az -ben foglalt legnagyobb egész szám. |