A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A () úton való szabadesés során az ember sebességre tett szert. Amikor a vele egyenlő tömegű, nyugvó zsákot magához rántja, sebessége a felére csökken (mozgásmennyiség-megmaradás!), tehát lesz, azaz annyi, mint úton való szabadesés végén. Ezután folytatódik a szabadesés további úton, így a végsebesség: Mivel a mozgás mindkét szakaszában egyenletesen gyorsuló, ezért az átlagsebesség a kezdő és végsebesség számtani közepe lesz, így az első, ill. második út megtételéhez szükséges idő: | | Tehát összesen ideig tart az esés. Jelen esetben: , .
Takács László (Orosháza, Táncsics g. II. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzések. A feladat mechanikusan, de több számolással oldható meg úgy, hogy az esés második szakaszára az ,,'' képlet alapján kapott egyenletet oldjuk meg -re. Az energiamegmaradás tétele is felhasználható, ha figyelembe vesszük, hogy lényegében rugalmatlan ütközés játszódik le, amelynél mozgási energia vész el, amelynek értékét az ismert képlet adja meg (, ill. az eredetileg mozgó, ill. nyugvó tömeg, pedig eredeti sebessége). Többen nem vették figyelembe, hogy a képlet csak kezdősebesség nélküli mozgásokra alkalmazható. |