A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük Földünk gömb középpontját -val, sugarát -rel, sűrűségét -vel. Kimutatható, hogy a tér bármely pontjában valamely tömegre akkora vonzóerő hat, mint amekkorát a középpontban elhelyezett sugarú gömb középpontjában elhelyezett Föld‐tömeg fejtene ki. Jelöljük Gdansk és Budapest helyzetét ill. -vel. Ekkor az ,,alagútban'' pontnál elhelyezett tömegegységre erő hat. Itt , míg előbbi tételünknek megfelelően az sugarú, sűrűségű gömb tömegével egyenlő: . Könnyen belátható, hogy az alagútban a mozgást a erő komponens végezteti. Mivel és írható . Láthatjuk, hogy a létrejövő mozgás harmonikus rezgőmozgás. A fenti képlet alakra hozható, ahol a ,,rugóállandó'', értéke . A rezgőmozgás főbb jellemzőit most már könnyen kapjuk: Rezgési idő: (egységnyi tömeg esetén). A numerikus értékeket behelyettesítve perc adódik. Látható, hogy mind a mozgás jellege, mind a rezgési idő számértéke teljesen független a két város helyzetétől, eredményünkben a Föld‐sugár sem szerepel. Ha tehát számításainkat Földünkével azonos sűrűségű, de pl. kisebb sugarú égitestre végeztük volna el, ugyanerre az eredményre jutottunk volna.
Reé Eörs (Bp., Piarista Gimn. IV. o. t.)
|