Feladat: 213. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Nagy Dénes ,  Reé Eörs ,  Schaub Zsuzsa 
Füzet: 1962/április, 190. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Newton-féle gravitációs erő, Rezgőmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/december: 213. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük Földünk gömb középpontját K-val, sugarát R-rel, sűrűségét d-vel.
Kimutatható, hogy a tér bármely P pontjában valamely tömegre akkora vonzóerő hat, mint amekkorát a K középpontban elhelyezett PK sugarú gömb középpontjában elhelyezett Föld‐tömeg fejtene ki.

 
 

Jelöljük Gdansk és Budapest helyzetét A ill. B-vel. Ekkor az AB ,,alagútban'' P pontnál elhelyezett tömegegységre
Pc=fIMr2
erő hat. Itt r=PK, míg M előbbi tételünknek megfelelően az r sugarú, d sűrűségű gömb tömegével egyenlő:
M=4/3r3πd.
Könnyen belátható, hogy az alagútban a mozgást a P1=Pcsinφ erő komponens végezteti.
Mivel OP=x és sinφ=x/r írható P1=f4/3πdx.
Láthatjuk, hogy a létrejövő mozgás harmonikus rezgőmozgás.
A fenti képlet P1=kx alakra hozható, ahol a k ,,rugóállandó'', értéke f4/3πd.
A rezgőmozgás főbb jellemzőit most már könnyen kapjuk:
Rezgési idő: τ=2πm/k=2π1/k (egységnyi tömeg esetén).
τ=2π34πdf=3πfd.

A numerikus értékeket behelyettesítve τ=84,3 perc adódik. Látható, hogy mind a mozgás jellege, mind a rezgési idő számértéke teljesen független a két város helyzetétől, eredményünkben a Föld‐sugár sem szerepel. Ha tehát számításainkat Földünkével azonos sűrűségű, de pl. kisebb sugarú égitestre végeztük volna el, ugyanerre az eredményre jutottunk volna.
 
Reé Eörs (Bp., Piarista Gimn. IV. o. t.)