Feladat: 187. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Vincze Imre 
Füzet: 1962/március, 135 - 137. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Hajítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/október: 187. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az 1960. évi decemberi számban közölt cikk alapján megállapíthatjuk, hogy az elhajított tárgy a burkológörbénél messzebb nem kerülhet. A burkológörbe egyenlete:

y=F-14Fx2,aholF=c22g.
Helyezzünk a β hajlásszögű lejtőre egy koordináta-rendszert, melynek x tengelye vízszintes, y tengelye függőleges, és origója az elhajítás A pontja. A rajzunk síkjától eltérő függőleges síkokban a burkológörbe ugyanaz, tehát a burkológörbék forgási paraboloidot alkotnak, amelyet a β hajlásszögű síkkal kell metszeni. Ez a metszet ellipszis, tehát a keresett mértani hely ellipszis, amelynek az adatait most számítással meghatározzuk.
Nyilvánvaló, hogy az ellipszis nagytengelye a lejtő egyeneséből kivágott PQ darab. A metszéspontokat meghatározó egyenlet:
xtgβ=F-14Fx2.
Ennek megoldása a P és Q pontok x-koordinátájára nézve:
x=-2F(tgβsecβ).

A lejtőn mért távolságokat cosβ-val való osztással kapjuk:
AP=2F1-sinβcos2β,QA=2F1+sinβcos2β.
Az ellipszis fél nagytengelye a QP=QA+AP távolság fele, vagyis:
a=2Fcos2β=QO=OP.
 
 

A fél kistengely keresésekor gondoljuk meg, hogy A pontból rajzunk síkjára merőleges síkban ismert módon éppen 2F távolságra lehet hajítani, mert ebben az esetben az elhajított tárgy az elhajítás helyével egy magasságban levő pontban érkezik meg. O középpontú koordináta-rendszerünkben, a lejtő síkjában, ellipszisünk centrális elhelyezésű és függvénye:
x2a2+y2b2=1.
X és Y a görbe pontjainak koordinátái a lejtő síkjában. Tudjuk, hogy a=2F:cos2β és X=OA=OP-AP=2Fsinβcos2β esetében Y=2F. Ezeket helyettesítve az ellipszis függvényébe, megkapjuk a fél kistengelyt:
b=2Fcosβ.
Az excentricitás e=a2-b2=2Fsinβcos2β, tehát annyi, mint OA. Ezek szerint ellipszisünk egyik gyújtópontja az elhajítás A pontja.
 
Vincze Imre (Bp., XVIII., Hengersor u. g. IV. o. t.)

 
Megjegyzések. A lejtő síkjában fekvő ellipszist vetítsük az O pont magasságában fekvő vízszintes síkra. Ekkor b kistengely hossza változatlan marad, az új nagytengelyt viszont úgy kapjuk, ha a régit, vagyis a-t szorozzuk cosβ-val; ekkor ugyancsak a 2F:cosβ értéket kapjuk. Tehát mértani helyünk vízszintes síkra való vetülete kör.
Máté Attila (Szeged, Radnóti g. I. o. t.) felhívja arra a figyelmet, hogy a mértani hely akkor is ellipszis, ha az A pontból elhajított tárgyat nem az A ponton átmenő, hanem más, β hajlásszögű síkon fogjuk fel. Gondolatának követése arra vezet, hogy ha az A pontból elhajított tárgyat β hajlásszögű, de nem A ponton átmenő síkon fogjuk fel, és a hajítási távolság maximális, akkor az ellipszisek fókuszai egy parabolán helyezkednek el, melynek függvénye:
y=-14Fsin2βx2-ctgβx.

Közben az ellipszisek centrumai az OO' függőleges egyenesben maradnak.