A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vezessük be a következő jelöléseket: Az eredeti hőmérséklet , a platina sűrűsége itt . Ezek adottak. Legyen továbbá ill. a higany sűrűsége ill. hőmérsékleten, amelyek könnyen kiszámíthatók.
mert a sűrűségek fordítva arányosak a térfogatokkal. A keresett hőkitágulási szám . A platina ill. higany eredeti térfogata ill, , tehát az üvegcső által meghatározott térfogat . hőmérséklet emelkedés hatására a platina tágulása , a higanyé , az üvegé . A kifolyt higany térfogatú, ez nyilván egyenlő azzal a térfogattöblettel, amennyivel többet tágult a platina és a higany, mint az üveg. Egyenletben | |
Innen a keresett együttható kifejezhető: | | (2) | ahol és (1) alatti kifejezésekkel egyenlők. A végeredmény többféle formában is felírható, amelyek tartalmilag azonosak. A (2) alak azért célszerű, mert szemléletesen mutatja, hogy a mérésnél fellépő egyes jelenségek (a higany kifolyása, tágulása, az üveg tágulása) mennyiben befolyásolják a végeredményt. A numerikus számítást is eszerint végezzük. Az egyes anyagok térfogatának viszonyát jelentik a következő kifejezések: és . (1) szerint a hőmérsékletváltozást figyelembe véve a viszonyszámok nem sokat változnak: , és . Tehát a végeredmény egyes részei:
Összegük , tehát a vonalas hőkiterjedési szám .
Megjegyzések: 1. Eredményünk nem felel meg a valóságnak, mert a platina hőkiterjedési száma ennek tizedrésze. Nyilvánvalóan a közölt mérési adat téves. Nem volt elfogadható olyan dolgozat, amely a számítás lépéseinek ismertetése nélkül közölte az egyébként helyes eredményt. 2. A platina tágulását úgy vettük számításba, hogy a tágulást a hőmérsékleten felvett térfogatához viszonyítottuk helyett. Ily módon a valódi hőkiterjedési számmal nem egyező eredményt kaptunk. A hiba azonban kicsiny, a fellépő többi pontatlanság mellett nem számottevő.
|
|