A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: A mozgócsiga akkor van egyensúlyban, ha a két kötélágban egyenlő nagyságú erők működnek, s ezek eredője ellentettje a terhelést adó erőnek. Egyenlő nagyságú komponensek rombusz vektorparalelogrammát képeznek, amelynek az eredőt adó átlója egyben szimmetriatengely is. Ha tehát az erők egyensúlyban vannak, a két kötélszár a függőlegessel jobbról, balról egyenlő szöget zár be.
Ezt ismerve a pont helyzetét hasonló háromszögek segítségével könnyen meghatározhatjuk:
A kötéldarabok hossza:
Wisnyovszky Gábor (Bp., Piarista g. II. o. t.) | II. megoldás: A két ponton rögzített kötél a csigát ellipszis alakú pályára kényszeríti, melynek két gyújtópontja és , nagytengelyének hossza m. A csiga az ellipszis pályának azon pontján lesz nyugalmi helyzetben, ahol helyzeti energiája a lehető legkisebb. Ez a pont az ellipszishez alulról húzott vízszintes érintő érintési pontja, mely könnyen kijelölhető, ugyanis az ellipszis érintője a fókuszok és az érintési pont által alkotott háromszög külső szögfelezője. Ennek alapján, a hasonló háromszögeket felismerve a megoldás további menete az előzővel egyezik.
Mészáros László (Bp., Piarista g. II. o, t.) | III. megoldás: Használjuk a megoldásnál a koordinátageometria módszereit. Vegyük fel a derékszögű koordinátarendszert úgy, hogy benne az ellipszis középponti helyzetű legyen (l. az ábrát).
Ekkor az ellipszis egyenlete: , az ábra alapján a vízszintes érintő egyenlete: alakú. A két egyenletet összekapcsolva, majd rendezve | | Mivel a görbének az érintővel csak egy közös pontja van, az -re nézve másodfokú egyenlet két gyöke egybeesik, a diszkrimináns értéke , ebből a nekünk megfelelő megoldás . Ezt felhasználva, az érintkezési pont abszcisszája , az érintési pont ordinátája . Így a kötéldarabok hossza m, m.
Szidarovszky Ferenc (Bp., Fazekas g. II. o. t.) | és Németh István (Mohács, Kisfaludy g. IV. o. t.) | Megjegyzés: A megoldást a következő egyszerű szerkesztéssel is megkaphatjuk: méteres sugárral -ből körívet rajzolunk, amely az -ból lebocsátott függőlegest pontban metszi. Az merőleges felezője metszi ki az egyenesből a csiga helyét. |