Feladat: 99. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Hunyadi K. ,  Ignácz Pál ,  Máté Attila ,  Náray-Szabó Gábor ,  Perjés Zoltán ,  Rába Ferenc ,  Veress Árpád 
Füzet: 1961/április, 181 - 182. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Coriolis-erő, Munkatétel, Egyéb síkmozgás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/november: 99. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tekintsük a forgó korongot és a sugárirányban fallal terelt testet egy rendszernek, és vizsgáljuk meg az energiaváltozásokat. Miközben a súrlódásmentesen egyenletes sebességgel csúszó test r sugárról R sugárra megy, a rendszer energiája nő, a külső erő munkája biztosítja a szögsebesség állandóságát.

 
 

Ugyanekkor a fellépő centrifugális erő is végez munkát, hiszen irányában történik a test mozgása. Mi azonban kívülről egyenletes sebességre fogjuk vissza a testet, így a centrifugális erő munkája nem a test kinetikus energiáját növeli, hanem a külső rendszeren végez munkát (kezünkön, vagy pl. felhalmozódhat egy megfelelő mechanikus berendezésben). Így az energiamérleg a következőképpen alakul: a rendszer energiája a test sebességnövekedésével mozgási energiatöbblethez jutott, viszont potenciális energiája csökkent (a centrifugális erő munkát végzett a fékező kezünkön, közben a test kisebb potenciálú helyre került), ugyanakkor a külső rendszer energiája csökkent a szögsebességtartásra fordított forgató munkával és nőtt a centrifugális erő által végzett munkával. Így a haladó test mozgási energiájának növekedése egyenlő a külső rendszer energiájának csökkenésével, vagyis:
ΔEm=Lkülső-Lcf,  ahol   Lkülső=L-cor,
azaz
12mv22-12mv12+mR+r2ω2(R-r)=maR+r2ωt|:R+r2m.
Figyelembe vettük, hogy a centrifugális erő egyenletesen növekszik, így átlagértékkel kell számolnunk, hasonlóképpen azt is, hogy a Coriolis-erő átlagos útja a két szélső helyzethez tartozó ívhossz számtani közepe.
(R-r)ω2+(R-r)ω2=aωt,2(R-r)ω2=aωt,innena=2(R-r)tω=2cω.

 

(Több dolgozat alapján.)

 

b) kérdés;
 

I. megoldás: A gyorsulás definíciója: a=vt-v0t, ahol a betűk jelentése ismert.
 

v=c+rω,  ahol crω,
 

Δv=c+Δrω,|Δc|=ca,
 

|Δrω|=r2ω2+R2ω2-2rRω2cosα (a cosinus-tétel alapján).
 

a=ΔvΔt, ha Δ0, akkor α0, cosα1, és
 

|Δrω|(Rw-rω)2=Rω-rω. Így a sebesség teljes megváltozása
 

Δv=ca+(Rω-rω)=cωt+(R-r)ω,
 

a=ΔvΔt=cω+R-rtω=cω+cω=2cω.
 

Máté Attila (Szeged, Dózsa Gy. ált. isk. VIII. o. t.) dolgozata alapján

 

II. megoldás: Adva van egy v=rω sebességgel forgó korong. Ezen egy sugárirányban lefektetett sínen mozog egyenletesen c sebességgel egy m tömegű kocsi. A kifelé mozgás következtében a kocsi kerületi sebessége t idő alatt zérusról v1=r1ω értékre nő, tehát a kocsi kerületi gyorsulása ak=r1ω/t=vω. A korong forgása következtében van a kocsinak a haladás irányára merőleges gyorsulása is, amelynek hatására irányát változtatja. (Ez centripetális gyorsulás.) Ennek értéke an=vω, hiszen a sugárirányú sebességvektor irányváltozásából ugyanúgy vezethető le, mint a centripetális gyorsulás általában. (Az irányváltozás szöge éppen t!) A kétféle gyorsulás megegyezik, tehát algebrailag összegezhetők. Az ennek hatására ébredő tehetetlenségi erő a Coriolis-erő, és a megfelelő gyorsulás a Coriolis gyorsulás (az előzővel ellentétes).
acor=an+ak=ωv+vω=2vω.

Veress Árpád (Bp., József Attila g. IV. o. t.)