A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A tömegeket az állócsigán átvetett fonál két végére rögzítjük. A rendszert magára hagyva három eset lehetséges: a) Mozogni kezd az tömeg irányában. Ekkor megmérjük a rendszer indulásától egy bizonyos út megtételéig pl. az tömeg földreéréséig eltelt időt. A rendszert mozgató erő az -re és az -re ható nehézségi erő különbsége: . Ez az erő az tömegen gyorsulást hoz létre. Egyenletesen gyorsuló mozgásról lévén szó
b) A rendszer mozogni kezd az tömeg irányában. Hasonló mérést végrehajtva, a kapott és érték segítségével a következőképpen határozható meg. Jelen esetben a ható erő , a rendszer gyorsulása , tehát , amiből . c) A rendszer mozdulatlan marad. Ekkor , így .
Pellionisz András (Bp., Apáczai Csere g. II. o t.) |
Megjegyzés: A mért adatok alapján -et az a) és b) esetben kiszámíthatjuk az energiatétel segítségével is. Az a) esetben pl. az tömeg helyzeti energiája értékkel csökken, az tömegé értékkel nő, így a rendszer helyzeti energiájának csökkenése . A rendszer mozgási energiája a idő eltelte után | | ugyanis az nagyságú átlagsebesség kétszerese. Az energiatétel szerint tehát | |
Góth László (Bp., Könyves K. gimn. III. o. t.) |
|
|