A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először kiszámítjuk azt a szögsebességet, amelynél a golyó a jelzett helyzetben éppen nyugalomban van a csőhöz képest. A fenti forgó rendszerben a golyóra ható centrifugális erőt függőleges és a cső falára merőleges összetevőre bontjuk. A függőleges összetevővel a test súlyereje, a másikkal a golyó és a csőfal közötti nyomóerő tart egyensúlyt. Így a közölt ábrára hivatkozna , , vagyis , [ a centrifugális erő]. Az erők említett egyensúlyából: A golyó mozgási energiája a csővel együtt történő forgásából származik. | | Behelyettesítve a feladat numerikus adatait: adódik.
Reé Eörs (Bp., Piarista g. II. o. t.) |
Megjegyzés: A feladat a golyó egyensúlyi helyzetére jellemző energia meghatározása. Lényeges megállapítani azonban, hogy ez az egyensúly milyen jellegű. Mivel a centrifugális erő a tengelytől mért sugárral arányos, azért a golyót az egyensúlyi helyzetből bármennyire is elmozdítva, az egyensúly megbomlik, és a centrifugális erő felülkerekedése miatt a golyó tovább távolodik a tengelytől. Belátható, hogy ha az egyensúlyi helyzetből a tengely irányába mozdítjuk el, akkor a súlyerő hatása lesz nagyobb, és a golyó tovább mozog a tengely irányában. Tehát a golyó egyensúlyi helyzete labilis. Így az egyensúlyi helyzet magától nem állhat elő, azt csak külső behatással hozhatjuk létre.
Kohut Mátyás (Bp. Apáczai Csere J. g. IV. o. t.) |
|