|
Feladat: |
1255. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Anda J. , Baka Sándor , Bizám György , Bolgár Imre , Erőd Márta , Faragó Kálmán , Fodor J. , Freud Géza , Hoffmann Tibor , Horváth Sándor , Klacskó Géza , Koren Pál , Lipsitz Imre , Löw E. , Mogyoróssy Kálmán , Schmidt Tibor , Schütz B. , Steiner Iván , Török E. |
Füzet: |
1938/május,
273 - 274. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek egybevágósága, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenes, Téglalapok, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1938/március: 1255. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A szilárd derékszög csúcsa legyen . Az átmérőhöz tartozó kör keresztülmegy az és csúcsokon. Az az , a az egyenesen csúszik.
Tegyük fel, hogy és az ellenkező oldalain feküsznek. Az és ez előbbi körben ugyanazon ívhez tartozó kerületi szögek és így egyenlők. Azonban állandó nagyságú szög; ezért is állandó. Ebből következik, hogy egy szilárd egyenesen mozog; ez az -val az -gel egyenlő szöget zár be. Ha pedig és az átmérő ugyanazon oldalán feküsznek, akkor a ív felező pontja; tehát oly szilárd egyenesen mozog, mely -vel szimmetrikus az -re nézve. Nyilvánvaló, hogy és ezen egyeneseknek csak véges darabjait írhatják le; ugyanis a kör , ill. húrja nem lehet nagyobb a kör útmérőjénél, legfeljebb ezzel egyenlő.
Az egyenesnek bármely olyan pontja, melynek távolsága -tól legfeljebb -vel egyenlő, a mértani helyhez tartozik. Valóban: ha , akkor két olyan kör létezik, amely keresztülmegy az és pontokon, átmérője pedig . Ezek egyike -et a -ben, -t az -ban metszi, úgy hogy valóban a megadott háromszög átfogójával egyenlő és , a háromszög egyik hegyes szögével egyenlő. Így a megadott derékszögű háromszöggel egybevágó. Minthogy két olyan kör szerkeszthető átmérővel, mely keresztülmegy az és pontokon, a pont kétszer írja le az egyenes szóbanforgó darabját, -t. A az pontba kerül (), amikor az egyenesen helyezkedik el; a háromszög helyzete . legnagyobb távolsága -tól, akkor áll elő, amidőn az idom téglalap, tehát .
Bizám György (Bólyai g. VI. o. Bp. V.)
L. az 1254. gyakorlatban. |
|