Feladat: 1255. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Anda J. ,  Baka Sándor ,  Bizám György ,  Bolgár Imre ,  Erőd Márta ,  Faragó Kálmán ,  Fodor J. ,  Freud Géza ,  Hoffmann Tibor ,  Horváth Sándor ,  Klacskó Géza ,  Koren Pál ,  Lipsitz Imre ,  Löw E. ,  Mogyoróssy Kálmán ,  Schmidt Tibor ,  Schütz B. ,  Steiner Iván ,  Török E. 
Füzet: 1938/május, 273 - 274. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek egybevágósága, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenes, Téglalapok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1938/március: 1255. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A szilárd derékszög csúcsa legyen O. Az AB átmérőhöz tartozó kör keresztülmegy az O és C csúcsokon. Az A az Oy, a B az Ox egyenesen csúszik.

 
 

Tegyük fel, hogy C és O az AB ellenkező oldalain feküsznek. Az AOC és ABC ez előbbi körben ugyanazon (AC^) ívhez tartozó kerületi szögek és így egyenlők. Azonban ABC állandó nagyságú szög; ezért AOC is állandó. Ebből következik, hogy C egy szilárd Oz egyenesen mozog; ez az OA-val az ABC-gel egyenlő szöget zár be.
Ha pedig C' és O az AB átmérő ugyanazon oldalán feküsznek, akkor B a CBC'^ ív felező pontja; tehát C oly Oz szilárd egyenesen mozog, mely Oz-vel szimmetrikus az Ox-re nézve.
Nyilvánvaló, hogy C és CC' ezen egyeneseknek csak véges darabjait írhatják le; ugyanis a kör OC, ill. OC' húrja nem lehet nagyobb a kör AB útmérőjénél, legfeljebb ezzel egyenlő.
 
 

Az Oz egyenesnek bármely olyan pontja, melynek távolsága O-tól legfeljebb AB-vel egyenlő, a mértani helyhez tartozik. Valóban: ha OC<AB, akkor két olyan kör létezik,1 amely keresztülmegy az O és C pontokon, átmérője pedig AB. Ezek egyike Ox-et a B-ben, Oy-t az A-ban metszi, úgy hogy AB valóban a megadott háromszög átfogójával egyenlő és ABC=AOz, a háromszög egyik hegyes szögével egyenlő. Így ABC a megadott derékszögű háromszöggel egybevágó.
Minthogy két olyan kör szerkeszthető BC átmérővel, mely keresztülmegy az O és C pontokon, a C pont kétszer írja le az Oz egyenes szóbanforgó darabját, OC1-t.
A C az O pontba kerül (C0), amikor CA az Oy egyenesen helyezkedik el; a háromszög helyzete A0B0C0(C00).
C legnagyobb távolsága O-tól=BC, akkor áll elő, amidőn az OACB idom téglalap, tehát OC1=A1B1.
 
 Bizám György (Bólyai g. VI. o. Bp. V.)

1L. az 1254. gyakorlatban.