Feladat: 1477. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bizám György ,  Bolgár Imre ,  Csáki Frigyes ,  Freud Géza ,  Hoffmann Tibor ,  Klein József ,  Lőke Endre ,  Margulit György ,  Sándor Gyula ,  Taksony György ,  Volena-Koczor Imre 
Füzet: 1939/február, 151 - 152. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Parabola, mint mértani hely, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1938/december: 1477. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A d egyenes M pontjából kiinduló e1 egyenesen vegyük fel a P1 pontot, amelyben az F gyújtóponthoz és d vezérvonalhoz tartozó parabolát az e1 egyenes érinti. Ha Q1 a P1 vetülete a d-n, akkor P1Q1=P1F; ha e1 érintő, akkor e1 felezi az FP1Q1-et. Ebből következik, hogy P1Q1MP1FM, azaz e1 felezi a Q1MF-et is: az F pont oly f egyenesen fekszik, mely d-vel szimmetrikus erre nézve.

 
 

Kimutatjuk, hogy az f egyenes e2-re is szimmetrikus d-vel. Ugyanis P1F egyenes az e2-t azon P2 pontban metszi, amelyben a (d,F) parabolát e2 érinti. Feltevésünk szerint e2MP2e1, tehát e2 felezi a Q1MF mellékszögét, az FMQ2-t, ahol Q2 a P2 vetülete a d-n. Most már MFP2MQ2P2 és ezért P2F=P2Q2, továbbá e2 felezi az FP2Q2-et. Így P2 csakugyan a (d,F) parabola érintési pontja az e2-n.
A szóban forgó parabolák gyújtópontjainak mértani helye azon f egyenes, mely d-vel szimmetrikus úgy az e1, mint az e2-re nézve.
 
Sándor Gyula (Kölcsey Ferenc g. VIII. o. Bp. VI.)

 

Jegyzet. 10. A d egyenes M pontja, amelyből az e1 és e2 egyenesek kiindulnak, azon parabola gyújtópontjának tekinthető, amely az M ponton átmenő és d-re merőleges egyenesben összeeső egyenespárrá fajul. ‐ A d egyenes nem tartozik a mértani helyhez, csak egy pontja, az M.
20. Ismeretes, hogy a parabola gyújtópontjából valamely érintőre állított merőleges talppontja a csúcsérintőn fekszik.
Ha tehát F-ből e1-re és e2-re merőlegeseket állítunk és ezek talppontjai N1 és N2, akkor MN1FN2 téglalap, melynek N1N2 átlója d-vel párhuzamos (csúcsérintő) és felezi MF-et. Ebből következik, hogy ha F ponton át d-vel párhuzamost húzunk, ennek az e1 és e2 közé eső darabját F felezi. Eszerint az F pont mértani helye azon egyenes, mely a d-vel párhuzamos egyeneseknek e1 és e2 közé eső szeletét felezi. (Freud Géza.)