A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Másodrendű görbe, azaz kúpszelet egyenletével van dolgunk, melyet ‐ a kijelölt műveletek végrehajtása és rendezés után ‐ így írhatunk: | |
A kúpszelet nemét eldönti a másodfokú tagok discriminánsának előjele:
Eszerint . 1) Ha , akkor egy elsőfokú kifejezés négyzete; azaz egyenletünk | | alakban írható. Két párhuzamos egyenesből álló egyenes párral van dolgunk. (Elfajuló parabola!) 2) Ha , akkor és hacsak , ellipszissel van dolgunk, melynek középpontja az origo.
Az ellipszis valós; ugyanis pontját könnyen kijelölhetjük. T.i. az origon átmenő , és egyeneseken az ellipszisnek két-két pontja fekszik.
Ilyen módon négy elsőfokú egyenletrendszer pontot határoz meg. Könnyen látható, hogy két-két pont az origóra nézve szimmetrikus helyzetű: az és egyeneseken az ellipszis átmérői feküsznek. Az egyenesek az ellipszis párhuzamos érintői. Ugyanis, ha , akkor , azaz a szóban forgó egyeneseknek az ellipszissel két összeeső közös pontjuk van. Az érintők párhuzamosak az egyenesen fekvő átmérővel. Hasonlóan az érintők párhuzamosak az átmérővel. Ebből következik, hogy konjugált átmérők hordozói. Az ellipszis pedig az egyenes által határolt síkrészben fekszik. Ha ; akkor az egyenletet csak egy valós pont koordinátái, t.i. az origóé, elégítik ki. Azt is mondhatjuk, hogy ezen esetben képzetes egyenespárral van dolgunk. Ha a kúpszelet egyenletéből az elsőfokú tagok hiányoznak, a kúpszeletek középpontja az origo. Ekkor ugyanis, ha a kúpszelet egy pontja, akkor is a kúpszeleten fekszik azaz a kúpszelet pontjai az origóra nézve szimmetrikus helyzetűek. |