A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Kiindulunk a kúpszeletek azon meghatározásából, amely szerint a kúpszelet mértani helye azon pontoknak, amelyekre nézve egy szilárd ponttól és egy szilárd egyenestől való távolságuk viszonya állandó. Az adott esetben a szilárd pont az origó, a kúpszelet egyik gyújtópontja és a szilárd egyenes a hozzá tartozó vezérvonal; ennek egyenlete . Valamely pontra nézve az origótól való távolság: . A pont távolsága az adott egyenestől . pontnak ki kell elégítenie a következő egyenletet: | | (1) | ahol tetszőleges pozitív szám (ill. zérus), paraméter. Az 1) kúpszelet sereg egyenlete: a seregben vannak ellipszisek, egy parabola és hiperbolák. Vizsgáljuk már most ezen kúpszeletek azon pontjait, amelyekhez tartozó érintők párhuzamosak az egyenessel, azaz ezen érintők irányhatározója: . Az 1) egyenletet szerint differenciálva | | (2) |
Ha , az érintő irányhatározója , akkor az érintési pontok koordinátái között az összefüggés áll fenn. Az (1) és (3) egyenletekből álló rendszert és szerint megoldva és , mint paraméter függvényei állíthatók elő: így az érintési pontok mértani helyének paraméteres egyenleteit kapjuk. Ha pedig az (1)-ből, (3)-ból -t kiküszöböljük, az érintési pontok , koordinátái közötti összefüggéshez, a szóbanforgó mértani hely egyenletéhez jutunk. (3)-ból . Ha ezt (1)-be behelyettesítjük, keletkezik:
A (4) nyilvánvalóan hiperbola egyenlete; a quadratikus tagok: . Ebből azt olvashatjuk ki, hogy e hiperbola aszimptotái az és egyenesekkel párhuzamosak. A hiperbola középpontját a
egyenletrendszer határozza meg; a középpont koordinátái: , Eszerint az aszimptoták egyenletei:
(4)-ből következik, hogy az egyenes a hiperbolát az origóban érinti. ( egyenesnek a 4) hiperbolával két összeeső közös pontja van az origóban!)
esetben az (zérus sugarú) körhöz jutunk. |