A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az harmadfokú görbén fekvő pont koordinátái: , legyenek racionális számok. A görbéhez pontban húzott érintő a görbét még egy pontban metszi. Ha az érintő egyenletéből -t, mint függvényét kifejezzük és ezen kifejezést az egyenletben helyébe tesszük, akkor -re nézve harmadfokú egyenletet nyerünk, melynek minden együtthatója racionális szám. A egyenletnek kétszeres gyöke ; gyökeinek szorzata , ha t. i. a görbe és az érintő metszéspontjának abszcisszája. Azonban a tiszta tag és együtthatójának hányadosával egyenlő, tehát egy racionális számmal és így is, ill. is racionális szám. pontból kiindulva, hasonló eljárással jutunk -höz, melynek koordinátái racionális számok és így tovább. Ha inflexiós pont, akkor ezen ponthoz tartozó érintő a görbét nem metszi.
Sándor Gyula (Kölcsey Ferenc g. VII. o. Bp. VI.)
Jegyzet. Képzelhető olyan görbe is, melynek csak racionális koordinátákkal bíró pontja van. Ha ugyanis ilyen pont, és az ehhez tartozó érintő -ben, a -höz tartozó érintő a -ban, a -hoz tartozó érintő a -ben metszi a görbét. Ezen visszatérés előfordulhat négy vagy több pont esetén is. Ezen érintő egyenletében fellépő együtthatók, melyek , és az irányhatározó ‐ t. i. , ha , ‐ függvényei, racionális számok. Ha egyenletet szerint differenciáljuk, akkor az így nyert egyenlet -re nézve elsőfokú. -t kifejezzük az egyenlet együtthatóival, továbbá az koordinátákkal racionális műveletekkel, tehát is az helyen racionális szám. |