Feladat: 1361. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Fehér György ,  Nagy Elemér ,  Sebestyén Gyula 
Füzet: 1937/december, 118 - 119. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Paralelepipedon, Súlyvonal, Négyszögek geometriája, Tetraéderek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1937/október: 1361. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. A parallelepipedon A csúcsában összefutó élek: AE=a, AB=b, AD=d; oldalátlók: AC=d, AH=e, AF=f; testátlója AG=g.
Tekintsük már most az ABCG térnégyszöget;1 ennek oldalai; AB=b, BC=AD=c, CG=AE=a és AG=g.
Ezen négyszögnek egyik átlója: AC=d, a másik: BG=AH=e. Ezen két átló felező pontjai K, ill. L. Nyilván KL=AF=12f.

 
 

Kössük össze K-t B-vel és G-vel. BK az ABCΔ-ben az AC oldalhoz tartozó súlyvonal.
Ezért
b2+c2=2BK¯2+2AK¯2...(1)
GK az AGCΔ-ben az AC oldalhoz tartozó súlyvonal. Ezért:
a2+g2=2GK¯2+2AK¯2...(2)a2+b2+c2+g2=2(BK¯2+GK¯2)+(2AK)2...(3)


A BKGΔ-ben pedig KL a BG oldalhoz tartozó súlyvonal és ezért:
BK¯2+GK¯2=2KL¯2+2BL¯2...(4)
Helyettesítve ezt 3)-ban:
a2+b2+c2+g2=(2KL)2+(2BL)2+(2AK)2=f2+e2+d2.

Eszerint az általános parallelepipedonban az egy csúcsban ütköző élek és testátló négyzetének összege egyenlő az ugyanazon csúcsba ütköző három oldalátló négyzetének összegével.
 

Jegyzet. Ezen tétel a matematikai irodalomban Euler‐féle tétel néven ismeretes. Érvényes a síknégyszögre abban az értelemben, amint ez a XIII. évf. 195. oldalán2, III. alatt látható: a síknégyszög oldalainak négyzetösszege egyenlő az átlók négyzetösszegével + az átlók felezőpontjait összekötő távolság négyszeres négyzetével.
 

II. Megoldás. IV. évfolyamunk 3. számában3 (54. o.), a 283. feladatban kimutattuk, hogy
 

a parallelepipedon három, egy csúcsból kiinduló élének végpontjai oly háromszöget határoznak meg, melynek síkját a háromszög súlypontjában döfi át a szóbanforgó csúcsból kiinduló testátló, továbbá ezen pont a testátlót 1:2 arányban osztja két részre.
 

Eszerint az A(EBD) tetraéderben a g testátló 13 része a tetraéder egyik súlyvonala, az EBDΔ súlypontján megy keresztül; az A csúcsból kiinduló élek a, b, c, az EBDΔ oldalai pedig az EB=F',ED=e', BD=d' oldalátlók.
A G(EBD) tetraéderben pedig a g testátló 23 része azon súlyvonal, mely az EBDΔ súlypontján megy keresztül; a G-ből kiinduló élek pedig a d, e, f oldalátlókkal egyeznek meg.
Alkalmazzuk már most ezen két tetraédernek A-ból, ill. G-ből kiinduló súlyvonalaira a 238. feladat keretében (III. évf. 243. o.4) kimutatott összefüggést a tetraéder egy‐egy súlyvonala és élei között; eszerint
9(g3)2=3(a2+b2+c2)-(d'2+e'2+f'2)9(2g3)2=3(d2+e2+f2)-(d'2+e'2+f'2).
E két egyenlet megfelelő oldalainak kivonásával keletkezik:
3g2=3(d2+e2+f2)-3(a2+b2+c2)
tehát
g2+a2+b2+c2=d2+e2+f2.

 Fehér György (Fazekas Mihály r. VIII. o. Debrecen).
 Sebestyén Gyula (Fazekas Mihály r. VIII. o. Debrecen).
 
Jegyzet. A többi megoldás nem volt figyelembe vehető; ugyanis ezek derékszögű parallelepipedonra mutattak ki oly összefüggést, amely nyilván speciális esete az általánosnak.
1Térnégyszög vagy torznégyszög.

2az 1937. évi 3. számban (a szerk.)

3az 1927. évi 10. számban (a szerk.)

4az 1927. évi 4. számban (a szerk.)