A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A megadott függvény általában folytonos, kivéve az helyen, ahol , még pedig bármely oldalról közelitünk az helyhez. Számítsuk ki a függvény első differenciálhányadosát. A függvényt szorzatnak tekintve, | | három helyen tűnik el, ha és ha . (Utóbbi értékek az egyenlet gyökei.) Mindezen helyeken előjelét változtatja, tehát a függvénynek e helyeken szélső értékei vannak. az helyen végtelenné válik, még pedig , ha és , de , ha és . Az egyenes a görbe aszimptotája. Azonban van egy másik aszimptotája is, az egyenes; ugyanis , ha . A függvény változását a következő táblázat jellemzi:
A görbe megrajzolása szempontjából még figyelembe vesszük, hogy y=0, ha x=0; a görbe keresztül megy az origon és itt y'=1, azaz a görbe érintője itt az y=x egyenes. Mindaddig, amíg x<0, y is <0, a görbe az X-tengely alatt fekszik; ha x>0, akkor y>0, kivéve az x=1 helyen, ahol y=0. Tehát, ha x>0, a görbe az X-tengely felett fekszik, az x=1 pontban érinti az X-tengelyt.
Egyébiránt a görbe az y=x egyenes alatt fekszik; ugyanis, ha x<0, akkor (x-1x+1)2>1, ha pedig x>0, akkor 0<(x-1x+1)2<1. Előbbi esetben |y|>|x|, utóbbi esetben 0≤y<x. A görbének inflexiós pontja van ott, ahol | y''=16x-8(x+1)4=0,tehát azx=12helyen. |
Gállik István és Tóth Miklós (Premontrei g. VII. o. Gödöllő). ε pozitív számot jelent, |